“Hazaköltöztünk,mert itthon bizonságosabb”

Több mint tíz év után költözött haza Erdőkertesre a családjával Angliából Szekeres Krisztina. Hiányoztak nekik a rokonok is, de azért döntöttek így, mert megváltoztak a körülmények.

A Brexit óta minden drágább

„Az árak az egekbe emelkedtek odakint a Brexit miatt és minden bizonytalan lett„– indokolja. „Pedig a férjem is és én is nagyon jól kerestünk, ő egy telekommunikációs cégnél volt szervizes, én angol nyelvtant és irodalmat tanítottam kint is. Mégis, az utazás, az albérletárak, a gyerekeknek az óvoda – megfizethetetlenné vált.”

Hozzátette: Angliában az állam szinte semmit sem segít, nem osztogatják a segélyeket úgy, mint korábban annak, aki uniós állampolgár.

Sokkal hosszabbak a várólisták, sokba kerül az orvos

A brit egészségüggyel sem voltak elégedettek: vele és több ismerősével is előfordult, hogy az orvosok gyógyszert csak akkor írtak fel, ha már nagyon nagy volt a baj.

„Egy barátnőm összeesett a sürgősségin, többnapos betegeskedés után. Én itthonról küldettem ki gyógyszereket, mert előfordult, hogy a lázas gyerekem lázcsillapítót se kapott. Úgy tűnt, az egyik kisfiam fejlesztésre szorulhat, de szinte semmilyen vizsgálat nem érhető el kint. Ha valamelyik mégis, mint az autizmus kapcsán, akkor Angliában másfél évet várni kell. Itthon hamar k kizárták ezt a betegséget és a figyelemzavart is. A magánorvos pedig kint nagyjából 1200 fontba kerül (átszámolva: 460 ezer forint!), és még náluk is várólista van.„

Biztonságban akarják felnevelni a gyerekeket

Hazatérésük egyik fő oka pedig az volt, hogy míg kint sokat romlott a közbiztonság, Itthon viszont javult.

„Azt sem akartuk, hogy a gyerekeink bandaháborúk közepette nőjenek fel ”-mondta. Krisztina. „Londonban már szinte naponta van gyilkosság, rengeteg az utcai erőszak, lopás, betörés, rablás. Azt nem állítom, hogy rettegésben éltünk, de nem szívesen mászkáltunk az utcán, főleg este hat után. Itthon, biztonságosabb, nyugisabb„ – fűzte hozzá az édesanya.

Itthon mindketten el tudtak helyezkedni a szakmájukban és vállalkozásba is fogtak: nyitottak egy gíroszsütödét. „Nem mondom, Angliában a korábbi években tudtunk pénzt félretenni, és ez most jól jön, de most már itthon is remekül boldogulunk” – jelentette ki az édesanya.

Többen jönnek haza, mint ahányan elmennek

Nem csak Krisztináék, egyre több magyar jön haza, mert itthon jobban boldogulnak. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal adatai is alátámasztják: 2019-ben 21.900 magyar állampolgár vándorolt ki külföldre, majdnem kétezerrel kevesebben, mint az előző évben. Ennél is több, 23.200 olyan magyar vándorolt vissza, aki korábban elment. Ez a magyar mutató a többi országhoz képest is kiemelkedő: nálunk 6 százalékos az elvándorlási arány, a románoknál 17, a horvátoknál 20 százalék, a portugálok 22 százaléka keres külföldön boldogulást.

Hazacsábítanak a családtámogatások is

Sokan, akik dolgozni mentek külföldre, az önálló életkezdésre és családalapításra gyűjtöttek. Itthon egy éve elindult a családvédelmi akcióterv, babaváró hitelt és támogatott csok-ot kaphatnak a fiatal családok. Ráadásul a családtámogatásoknál a külföldi munkaviszonyt is elfogadják, és a használt ingatlan vásárlására is alkalmas csok-hitellel a hazaköltöző magyarok is élhetnek. A koronavírus-járvány miatt még könnyebben juthatnak hozzá a családtámogatásokhoz a külföldről hazatérők, mert a babaváró támogatás igénylésénél az eddigi 180-ról 90 napra csökkent az elvárt magyarországi tb-jogviszony igazolásának időtartama.