Létrehozva: 2020.07.06.

Meglepő, ebből a nyelvből is lehet nyelvvizsgázni

Ma súlyosan sértő, ha valakit siketnémának hívnak, mert a siketek nagyon is jól kommunikálnak, hiszen saját nyelvük és kultúrájuk van. Magyar jelnyelvből már nyelvvizsgát is lehet tenni.

Egyre gyakrabban látni, ahogy egyes eseményeken vagy a televízióban jelnyelvi tolmács fordít és egyre nagyobb szerepük van abban, hogy a siketek és nagyothallók ne szenvedjenek hátrányt az élet különböző területein. Hunyadi Orsolyával, a csömöri Auchan siket pénztárosával és dr. Kósa Ádám Európa Parlamenti képviselővel, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnökével is jeltolmácsok segítségével beszélgettünk.

Budapest Magyar Hallássérültek helyzete , magyar nyelvjel jövője

„A nyelvi képesség teljes birtokában vagyunk”

Hunyadi Orsolya hét éve dolgozik pénztárosként, és mindig nála a leghosszabb a sor, pedig ki van írva, hogy a pultban siket ember dolgozik.

„Szeretem a munkám és az embereket, és ők is engem – mosolyog Orsolya. – Ha valaki azt mondja ránk, hogy „siketnéma”, azért súlyos sértés, mert beszédfogyatékosságra utal, holott a nyelvi képesség teljes birtokában vagyunk, csak más nyelvet beszélünk. Ez egy idejétmúlt, bántó kifejezés, szerencsére már egyre ritkábban találkozunk vele.”

Budapest Magyar Hallássérültek helyzete , magyar nyelvjel jövője

Orsolya remekül boldogul az életben. Amióta van a Kontakt nevű videotolmács szolgáltatás, már a telefonálás sem okoz gondot.

„Felhívom a videotolmácsot, ő közvetít, de ez a szolgáltatás elérhető a lottózókban, számos bankfiókban és egyre több helyen, ami elősegíti, hogy ugyanúgy tudjuk intézni az ügyeinket, mint mások.”

„A mi anyanyelvünk a magyar jelnyelv”

Dr. Kósa Ádám hozzáteszi: ő is a videotolmács segítségével telefonál, ahogy 72 éves siket édesapja is, aki 65 éven keresztül nem telefonálhatott. Ez az ingyenes szolgáltatás nagyon megkönnyíti a siketek és nagyothallók mindennapi életét, ügyintézését, sőt a munkavállalását is.

Dr. Kósa Ádám európai parlamenti képviselő, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének elnöke Fotó : Markovics Gábor

„Tíz éve még csak 15 százalékuk dolgozott, ma minden második. Az országban körülbelül 10 ezer siket és 60 ezer súlyos nagyothalló él velünk, és a hallókon is múlik, hogyan érzik magukat a társadalomban. Ezért is fontos, hogyan beszélnek és gondolkodnak rólunk. Sokan nevettek például azon, hogy egy svájci cég átlátszó maszkokat gyárt, pedig nekünk ez fontos, hiszen szájról olvasunk. Jó volt látni, hogy az operatív törzs sajtótájékoztatóin is volt magyar jelnyelvi tolmácsolás és feliratozás, hiszen a járványügyi információkra a siketeknek és nagyothallóknak is szükségük volt. A mi anyanyelvünk nem a magyar hangzónyelv, hanem a magyar jelnyelv.”

„Jogunk van a saját kultúránkhoz, ami egy vizuális kultúra”

Az állam kötelessége, hogy – éppen úgy, ahogy a nemzetiségek – a fogyatékkal élők is akadálymentesen, a saját nyelvükön tanulhassanak, dolgozhassanak, intézhessék az ügyeiket, például a bíróságon vagy a hivatalokban is. Ezt szolgálja a hagyományos jelnyelvi és az innovatív videotolmács-szolgáltatás, és az is, hogy állami nyelvvizsgát lehet tenni magyar jelnyelvből.

Jelelés az operatív törzs sajtótájékoztatóján

„A jelnyelv nem egységes a világon, megvan a saját, magyar változatunk. Amerikában az amerikai jelnyelv a nyolcadik legnépszerűbb idegen nyelv az amerikai egyetemeken – tájékoztatott az Európa parlamenti képviselő. – Az írásbeli kommunikációnk pedig teljesen a magyar nyelv szabályai szerinti. A kultúránk sokkal inkább a vizualitásra épül, rengeteg videót készítenek például siketek. A karantén alatt sok mesét és verset tettek fel magyar jelnyelven. Fontos, hogy megértsék az emberek: a mi kultúránk nem rosszabb vagy jobb, hanem más. Aki ezt érti, többé nem nevez siketnémának senkit.

Magyarország az első Magyarország Alaptörvénye kimondja: „Magyarország védi a magyar jelnyelvet, mint a magyar kultúra részét.” A magyar jelnyelv a hallássérült személyek által használt, vizuális nyelvi jelekből álló, saját nyelvtani rendszerrel és szabályokkal rendelkező, Magyarországon kialakult önálló, természetes nyelv. Nem a beszélt magyar nyelvből származik, nem is arra épül, hanem attól teljesen elkülönülő, önálló, spontán kialakult nyelvtani rendszerrel és jelkészlettel rendelkezik. Magyarország élen jár a jelnyelvi nyelvvizsgáztatás rendszerének kidolgozása és alkalmazása terén és elsőként ismerte el a jelnyelvi nyelvvizsgát idegennyelvtudást igazoló állami nyelvvizsgaként. Hamarosan várható a jelnyelvi nyelvvizsgák európai szintű állami elismerése, aminek előkészítésében a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) is részt vesz.

 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek