kulcsár edina
Fel vannak háborodva az emberek, mert sok helyen előre kitervelten becsapják őket. Az ellenzék mindenre képes, csak hogy ne jussanak vissza a kormányhoz a nemzeti konzultációs kérdőívek. De ezzel éppen a véleménynyilvánítás szabadságát sértik, sőt az adatvédelmi biztos szerint még bűncselekmény gyanúja is felmerül!
Minden ellenzéki párt gyűjti a konzultációs kérdőíveket – de sok helyen csalással, mert a gyanútlan emberek azt hihetik, hogy a hivatalos helyre adják le, és a kormányhoz fog eljutni.
Egyértelmű, hogy az ellenzék akadályozni próbálja a konzultációt, arra törekednek, hogy olyan helyre adják le az emberek az íveket, ahonnan biztosan nem kerül a kormányhoz.
Ha csak ennyi volna, csupán egy erősen vitatható politikai akcióról lenne szó. Csakhogy át is verik az embereket: egyre többen panaszkodnak arra, hogy megtévesztették őket, azt a látszatot keltették, hogy hivatalos helyen adhatják le a kérdőíveket, amik majd eljutnak oda, ahová szánják. Nemcsak köztéri pultokban és pártirodákban, de boltokban, civil szervezeteknél és magánemberek lakásában is gyűjtenek. Ezeket a gyűjtőpontokat térképen tüntetik fel.
A térképre azt írják: „valódi konzultáció leadó pontok”, amiből a politikában nem jártas állampolgár azt hiheti, hogy amit itt lead, az a rendeltetési helyére, a címzetthez kerül. Ráadásul sehol nincs feltüntetve, ki készítette a térképet.
A „valódi konzultáció” kifejezést használják a Momentum utcai standjainál is, sőt ha a google-keresőben valaki rákeres erre a szókapcsolatra, akkor az első keresési találatra ellenzéki oldalak jönnek fel. Ez arra utal, hogy internetes keresőmotorokat fizettek meg.
A hivatalok tekintélyét is felhasználják a bizalomkeltésre. A politikával nem foglalkozó emberek fejében a polgármester, az alpolgármester, a főpolgármester helyettese, a parlamenti képviselő köztiszteletben álló, megbízható személy.
A 18. kerületben Ferencz István alpolgármester állt ki az ellenzéki standhoz és győzködte az arra járó idős embereket, hogy adják oda neki a konzultációs íveket, felhasználva közhivatalát pártja, a DK érdekében. Szombatra a kispesti piacra szerveznek beszélgetős eseményt, ahová meghívták Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettest is, és azzal kecsegtetnek, hogy helyi ügyekről lehet beszélgetni, de ez is csak a konzultációs ívek begyűjtéséről szól. Vagyis a főpolgármester-helyettes a hivatala tekintélyével visszaélve a pártja szekerét tolja.
A „valódi konzultáció leadó pontjaként„ Biatorbágyon egy tanár elérhetősége van megadva, Albertirsán egy papírbolt, Szekszárdon egy állatkórház, és van, ahol egy nagy áruházlánc mellett üzemelő üzlet. Ezek általában útba esnek a hétköznapi ügyintézés és bevásárlás közben, az emberek pedig úgy vélik, legalább nem kell a postára menni, a „valódi konzultáció” gyűjtőpontján ugyanúgy leadhatják a kitöltött kérdőívet és az eljut a címzetthez: a kormányhoz.
Úgy csinálnak a standon, mintha ez lenne a hivatalos gyűjtőhely
Néhány aluljáró gyűjtőpontján figyeltük, mit mondanak az ellenzéki aktivisták az érdeklődőknek. A Blaha Lujza téri aluljáróban korrekt módon közölték, hogy ha a kormánynak akarják eljuttatni a kitöltött kérdőívet, akkor a postára vigyék, a Nyugatinál azonban nyomban elvették volna a kérdőívet minden magyarázat nélkül, úgy csinálva, mintha ez hivatalos gyűjtőhely lenne – pedig az érdeklődő kifejezetten arról beszélt, hogy a postára akarta vinni... Csak akkor árulták el, hogy nem a kormányhoz kerülnek az itt leadott ívek, amikor hosszan faggatóztunk. Szó szerint idézzük a beszélgetést az ellenzéki pártaktivistával.
„Ez egy elég bonyolult háttérsztori”
- Nálatok is le lehet adni a kérdőíveket?
- Igen, le lehet adni. - Mindig elfelejtek a postára menni... - Minden hétköznap délután 4 és 8 között itt vagyunk, akkor le lehet adni. - Többször elindultam a postára, lehet, ha a táskámban van... - Csak annyi, hogy a borítékot nem fogadhatjuk el, csak a kérdőívet. - De nem a válaszborítékban kell leadni? - Attól függ, hogy mit szeretnél vele, kinek küldöd. - Hogyhogy kinek? Nem egy helyen gyűjtik? - Több helyen gyűjtik. - De nem egy helyre kerül? - Nem, ez nem az az oldal, aki támogatja… Mi az ellenzéki oldalon vagyunk. - Tehát én azzal, hogy odaadom nektek, nem juttathatom a kormányhoz. - Nem, mi nem a Fidesz szerve vagyunk. - De akkor mi értelme, hogy ti is gyűjtitek? - Demonstráció, hogy megmutassuk, hogy ennyien nem értenek egyet. - Ennyi? -Igen, hogy ennyi ember nem kíváncsi erre. De te mire gondolsz, mit szeretnél? - Hogy az én véleményemet eljutassam a kormányhoz, az a cél. Most az, hogy egyetértek-e vagy sem, az más kérdés, csak tudjanak róla, hogy mi az én véleményem. - Az a probléma, hogy nem erre megy ki, tehát igazából nem a te véleményedet kérik. Ez egy elég bonyolult háttérsztori. Igazából ennek az az értelme, hogy bemondják a tévében, hogy 98 százalék visszaküldte és mindenki a Fidesszel ért egyet, minden jó. Ami nem igaz. - Kitöltetlenül, üresen kell nektek odaadni? - Teljesen mindegy...
Sopronban egy ellenzéki érzelmű postást környékeztek meg, aki munkahelyi feladatai mellett mindjárt a politikai aktivista szerepét is bevállalta: megpróbálja meggyőzni a küldemény címzettjét, hogy a borítékot adja oda neki, hogy elvihesse az ellenzéknek. A Magyar Posta megkeresésünkre közölte, hogy a férfi hajnali hírlapkézbesítő, nem fér a konzultációs ívekhez hivatalból, szabadidejében dolgozik pártaktivistaként.
Az Origo felvételt készített arról, hogy éppen kilopják a borítékot egy postaládából, de rengeteg komment is kering ilyen esetekről az interneten.
A borítékok eltulajdonítása a levéltitok megsértését és a személyes adatok jogtalan kezelését is felveti.
Aggályosnak tartja az ombudsman
„A személyes adat jogellenes kezelésének számít, ha valaki nem engedi oda az íveket a címzetthez, tehát például amikor valaki kiveszi a postaládából és összegyűjti ezeket a leveleket„ – mondta el a Ripost kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke. „A személyes adattal való visszaélés bűncselekmény is lehet, ha jelentős érdeksérelemmel jár vagy anyagi haszonszerzés a célja. Most az a kérdés, hogy amennyiben egy legitim kormányzási eszközt politikai célból megakadályoznak, akkor felmerülhet-e a jelentős társadalmi érdeksérelem.”
Sárosi Pálné Judit:
„A lányommal élek és fura, hogy még egyikünk se kapta meg a kérdőíveket, pedig korábban mindig időben megérkezett. Miskolc belvárosában lakunk, ezen a részen korán kihozzák. Azért hiányolom, mert nagyon fontosnak tartom, hogy el tudjuk mondani a véleményünket. Ez ugyanolyan állampolgári kötelesség, mint a szavazás, erről szól a demokrácia. Ezért nem vártunk tovább, kitöltöttük online. Viszont az jár a fejemben, hogy ha ezeket esetleg kilopták a postaládánkból, akkor most az adataim olyan kezekbe kerültek, ahova nem szerettem volna. Ez aggasztó.”
Gombor Jácint:
„Nem is értem, hogyan jut valakinek eszébe az, hogy elveszi a jogot mástól, hogy az kifejtse a véleményét! Ez alapjog, ezt senki se veheti el! A szüleim és az anyósomék is 80 éven felüliek, nem értenek se az internethez, se a számítógéphez, ők csak a papír alapú kérdőíveket tudnák kitölteni és visszaküldeni. Ha valaki ellopja ezeket, akkor nem lesz erre lehetőségük. Ki tudja, mit csinálnak az adatokkal? Én például nem szeretném, ha az adataim olyan emberekhez kerülnének, akiknek én azt nem adtam meg önszántamból. Egyébként fontos, hogy kifejtsük a véleményünket a kormány munkájáról, akár negatív, akár pozitív, ezt a lehetőséget senki se veheti el tőlünk.”