tóth gabi
Egy délegyházi utcában kiírták a lakók, hogy a tó körül sétálók kerüljék el az utcájukat, mert félnek, hogy a cipőtalpukon behozzák a koronavírust. Meddig észszerű a védekezés, és hol kezdődik a fölösleges pánik?
Délegyházán egy utca lakói úgy döntöttek, hogy lezárják az utcát és megkérnek mindenkit, ne tegye be oda a lábát, mert beviheti a fertőzést a cipőtalpával.
Nem túlzás ez? Más pedig olyan védőfelszerelést vesz fel az utcán, mint egy űrlény, és olyan is van, aki fél bármihez hozzáérni.
Senki sem akarja elkapni a koronavírust, de jogos ez a rettegés? Müller Cecília országos tiszti főorvos szerint az óvatosság indokolt, és az a legfontosabb, hogy szigorúan betartsuk a higiénés szabályokat.
A koronavírust elsősorban cseppfertőzéssel lehet elkapni, tehát ha egy fertőzött ránk köhög, ránk tüsszent, közelről beszél hozzánk. Emiatt is javasolják a másfél-két méteres távolságtartást, és azt, hogy aki beteg, maradjon otthon.
A másik módja a megfertőződésnek, hogy a kezünkkel megfogunk egy fertőzött tárgyat, és utána az arcunkhoz, szánkba, orrunkba nyúlva visszük be a vírust a szervezetbe. Ezért fontos, hogy ne nyúljunk az arcunkhoz az utcán, és nagyon gyakran, nagyon alaposan mossunk kezet!
A cipőtalp is csak úgy fertőz: ha onnan a kezünkre, majd a szánkba, szemünkbe kerülhet a vírus. A szakértők állítják, hogy kicsi a fertőzés esélye cipőről, ám nem árt elővigyázatosságból legalább egy alkoholos fertőtlenítő kendővel áttörölni azokat hazaérkezéskor.
A védekezés fontos, de megőrülni azért nem kell! Ha mindenki betartja a hatósági szabályokat és az operatív törzs javaslatait, az éppen elég a járvány megfékezéséhez. De annyira szükség van!
A délegyházi esetnél is kiderült, hogy gyakran pont azok hibáztatnak másokat, akik maguk is gyakran megszegik a szabályokat…
Szonday Szandra, a Túléljük a járványt Facebook-csoport szervezője, maga is krónikus beteg szintén Délegyházán lakik, egy másik utcában. Azt mondja, a csoport tagjai, akik különösen veszélyeztetettek, gyakran tapasztalják, hogy akik a legszigorúbban számon kérik másoktól a járványügyi védekezést, magukra nézve nem tartják kötelezőnek a szabályok betartását, és ez a legnagyobb baj.
„Előfordult, hogy valamelyikünkkel azért veszekedett a szomszéd, mert kénytelen volt szerelőt hívni, miközben ő maga népes családját látta vendégül. A tóparton sem a sétálók cipőtalpa a legnagyobb veszély, hanem ha sokan jönnek ki egy hétvégén, csoportosulnak, baráti társaságok piknikeznek.”