Igaza volt a magyar tanárnak, hogy illegálisan fegyvert vett?

Interjú jelent meg az Országos Bírósági Hivatal Jogkérdés című internetes rovatában dr. Kónya Istvánnal arról, mikor jogos az önvédelem. A Kúria elnökhelyettese hangsúlyozta: az Alkotmány előírja az élethez való jog védelmét, ennek folytán biztosítja az önvédelem jogát.

„A jogos védelem büntethetőséget kizáró ok… Ebben az esetben nincs bűnös szándék, a jogtalan támadás ellen védekezőt gondatlanság miatt sem lehet felelősségre vonni„ – szögezte le. „Fontos azonban kiemelni, hogy mindenképp kell lennie jogtalan támadásnak, a kiprovokált támadásnál vagy az elfogadott kihívásnál nem állapítható meg jogos védelem.”

Az is jogos érdek, ha az ember a vagyonát óvja, de ezt csak olyan eszközzel teheti, ami nem alkalmas az élet kioltására. Húzhat például villanypásztort a kertje köré, de nem olyat, ami halálos áramütést okoz. Emlékezetes az uborkáját védő ember esete: addig-addig jártak a tolvajok a termésére, amíg villanykerítést húzott fel, ami megölt egy embert. Ha csak megrázta volna a tolvajt, felmenthették volna. Az az eset is nagy vihart kavart, amikor a borász megmérgezte a borát, hogy ne vigye el a tolvaj. Csakhogy a méreg alkalmas az élet kioltására.

Ha valakire éjszaka az otthonában támadnak, nem számít, van-e a betörőnél fegyver, le lehet ütni vagy lőni. Amikor feltételezhető, hogy az áldozat életére törnek, bármilyen módon és eszközzel védekezhet.

„Egy bírótársam beszélt nekem arról, hogy korábban egy olyan ügyben kellett ítélkeznie, amelyben egy tanár kényszerült jogos védelmi helyzetbe az őt és családtagjait is megöléssel fenyegető, börtönből szabadult bűnözővel szemben. Utóbbi valóra akarta váltani fenyegetését, és bűntársával együtt félreérthetetlen ölési szándékkal hatolt be a tanár lakásába. A tanár – éppen az őt és családját már megelőzően ért életveszélyes fenyegetések miatt – engedély nélkül megszerzett pisztolyával lelőtte az egyik támadót, a másik elmenekült. A bíróság felmentette jogos védelem címén az emberölés vádja alól, viszont lőfegyverrel visszaélés miatt elítélte. Ez a valósággal és a józan ésszel nem fér össze„ – hangsúlyozta dr. Kónya István.

Sokan hivatkoznak jogos védelemre, nem egyszerű eldönteni, mikor van igazuk. Emlékezetes annak a nőnek az esete, aki évekig együtt ült a vádlottak padján azzal, aki kirabolta őt, végül a Kúria mentette fel.

„Egy közlekedési lámpánál betörték az autó szélvédőjét és úgy vették el a táskáját” – idézte fel az esetet az elnökhelyettes. „Itt emberükre találtak, mert a megtámadott utánuk eredt és visszavette a táskáját, közben azonban az egyik támadó elesett a motorjával és meghalt a balesetben. Itt a javak védelme érdekében gyakorolta a sértett a jogos védelmet, ami magában hordozza azt is, hogy forró nyomon üldözőbe veszi a tetten ért tolvajt.„

Úgyhogy jobb, ha vigyáznak a rosszban sántikálók, mert belőlük is lehet áldozat!