Dagad a Facebook botrány: így hallgatják le a felhasználókat

Itt a Facebook legújabb adatvédelmi botránya! A cég hosszú ideig tagadta, hogy lehallgatják a felhasználók beszélgetéseit, de most beismerte: nemcsak lehallgatták, leiratot is készítettek róla. Különösen a kényes, gyakran szexuális jellegű beszélgetésekre vadásztak. A Mark Zuckerberg által vezetett multicég a Bloombergnek ismerte el a dolgot, hozzátéve, hogy már befejezték ezt a gyakorlatot, így senkinek sem kell aggódnia. A TaskUs nevű cég alkalmazottai elmondták, hogy az összes vulgáris tartalmú beszélgetést jelenteniük kellett. Azt azonban senki sem mondta meg nekik, hogy miért kell ezt tenniük, mint ahogy az sem derült ki, hogy a Facebook mihez kezdett a magánjellegű beszélgetésekkel.

„Akárcsak a Google és az Apple, a múlt héten mi is felhagytunk azzal a gyakorlattal, hogy a beszélgetésekről készült hangfelvételeket emberekkel hallgattatjuk meg” – tudatta a közösségi oldalt üzemeltető amerikai vállalat.

A Facebook hosszú ideig váltig állította, hogy nem hallgat bele a felhasználók beszélgetéseibe az oldalon keresztül működő Messenger applikáción keresztül, hogy pontosabban tudják célba juttatni a hirdetéseket. Tavaly tavaszi kongresszusi meghallgatásán maga Mark Zuckerberg, a vállalat alapítója és vezetője is tagadta, hogy a cég belehallgat a beszélgetésekbe. A Facebook később pontosította, hogy csak akkor férnek hozzá a mobiltelefonok mikrofonján keresztül bonyolított beszélgetésekhez, ha erre a felhasználók kifejezetten engedélyt adnak.

Hasonló volt a gyakorlat az Amazonnál, a Google-nál és az Apple-nél is, ám az elmúlt hetekben a Google és az Apple is tudatta, hogy felhagytak a hangfelvételek készítésével, az Amazon pedig lehetőséget biztosít ügyfeleinek arra, hogy kikapcsolják az Alexa nevű mesterséges intelligenciával folytatott beszélgetéseik felhasználását.

A Ripost-nak nyilatkozó informatikai szakértő szerint ezek a szolgáltatók nemcsak szoftvereket, hanem emberi munkaerőt is használnak annak érdekében, hogy kiderüljön: a gép valóban helyesen ismeri-e fel egy beszélgetés tartalmát.

„Vannak olyan szolgáltatók, melyek előre jelezték, hogy ilyen megtörténhet. Az okostévéknél például felhívják a figyelmet arra, hogy harmadik szereplőhöz kerülhetnek a tévének adott hangutasításaink. Ugyanakkor tény, hogy nem mindenkor és nem pont úgy kérik a hozzájárulásunkat, ahogy az elvárható lenne” – mondta lapunknak Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja alapító főszervezője.

A szakember szerint igencsak aggályos, hogy ha a Messengeren például csak az egyik fél adta hozzájárulását ahhoz, hogy a szolgáltató leiratot készítsen a beszélgetésből, akkor is eljut a céghez a teljes beszélgetés.

Bár Keleti Arthur szerint mérnöki szempontból logikus lépés, hogy így próbálják javítani a szolgáltatás minőségét, több kérdés is felmerül. Egyrészt: kik és milyen felhatalmazás alapján hallgatják, hogy miről beszélünk? Másrészt: hogyan tájékoztatják a felhasználót arról, hogy ezt megtehetik? Az nem korrekt megoldás, hogy apró betűkkel közlik ezt valahol elrejtve, arról már nem is beszélve, hogy a felhasználó kényszerhelyzetben van: ha használni akarja a szolgáltatást, nincs mit tennie, el kell fogadnia a szabályzatot. Nem tisztázott azonban, ki és hogyan ellenőrzi a szabályzat betartását a másik oldalon, hogyan ellenőrizhető, hogy a szolgáltató valóban csak a hozzájárulásunknak megfelelően használja a kezébe került adatokat.