Titok a Bakony mélyén: pikkelyes, páncélos ragadozókra bukkantak

A Bakony rengeteg titkot őriz. A Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció csapata mélyebbre ásott a megőrzött emlékekben és hatalmas felfedezést tettek. Megtalálták az első magyarországi dinoszaurusz leleteket Iharkúton.A HelloVidéket Dr. Õsi Attila, az ELTE Õslénytani Tanszékének tanszékvezető docense, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vezetője avatta be az ásatások rejtelmeibe és a közelgő nyílt napok menetébe.

A Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció elnevezés egy teljes kutatócsoportot takar, tagjai azon túl, hogy dinoszauruszokkal és mezozoikumi gerinces lelőhelyek élővilágával is foglalkoznak a terepi kutatásokon, ásatásokon feltárt leletek tudományos feldolgozását is végzik. A Bakonyban található iharkúti lelőhely dúskál ilyen felfedezésre váró ősmaradványokban.

"A Bakonyban sok olyan üledékes kőzet van, amely a dinoszauruszok korában képződött. Némelyekben vannak dinoszaurusz csontok is, csak meg kell keresni őket, mi is így tettünk, és tizenkilenc évvel ezelőtt megtaláltuk az első magyarországi dinoszaurusz leleteket a Németbánya, Bakonyjákó határában lévő Iharkúton és azóta járunk ide ásni" – mondta Dr. Õsi Attila.

A kutatásokat leginkább az nehezíti, hogy bár vannak olyan potenciális kőzettestek, melyek több száz méter vastagok, több tíz kilométer hosszúak és szélesek, ezek általában nincsenek a felszínen, nem lehet őket elérni.

A kutatók valószínűleg soha nem mondhatják ki egyértelműen azt, hogy nem éltek ezen a területen emlősök, csak gyaníthatják, hiszen nem lehet pontosan tudni, hogy mekkora volt az az üledékgyűjtő, az a szárazulat, ahonnan az a folyó folyt, ahonnét hozta az üledékét, a csontokat, a növénymaradványokat, azoknak az élőlényeknek a maradványait, amelyek itt éltek a Bakony területén. Az azonban előfordulhat, hogy egyéb, távolabbi területeken, ahonnan a folyó nem hozott hordalékot, ott bizony éltek emlősök.

"Rengeteg lelet van ma már, ezek: fogak, csontok, sőt csontvázak is. Nyolc-kilenc féle dinoszaurusz ismert a lelőhelyen, melyek között vannak ragadozók, vannak növényevők. A legnagyobb testű ragadozók körülbelül 4-5 méteres testhosszúságot értek el, ezeknek egy-egy csontja, például csigolyája ismert, de leggyakrabban 3-4 centiméteres recézett, lapított fogaikat lehet megtalálni a lelőhelyen. A páncélos dinoszauruszok a növényevők között a leggyakoribb leletek. Tizenkét csontváz alapján és sok ezer különálló csontelem, csontpikkely, fogak, végtagcsontok alapján ismerjük ezeket az állatokat, melyek egykor a Bakonyban éltek.

A legnagyobbak, olyan 4-4,5 méteres testhosszúságot értek el. De éltek itt más növényevő fajok is, amiknek különböző, bordázott foguk volt. Továbbá megtaláltuk a Kárpát-medence legidősebb madárleleteit is, melyek a madarak korai, a kréta időszak végén kihalt, úgynevezett Enantiornithes csoportját képviselik" – emelte ki a kutató.

A kutatásokat évente három héten át végzik a Németbánya és Bakonyjákó közelében található egykori iharkúti bauxitbánya területén. Ez idő alatt 20-25 kutató dolgozik azon, hogy minél több lelet kerüljön elő. A csapatot - a kutatókon kívül – egyetemisták és lelkes érdeklődők alkotják.

A három hetes munkálatok során három nyílt napot is tartanak az ásatásokon, az úgynevezett DinoExpon testközelben élhetik át a látogatók a bakonyi őslények feltárását.

A kutatócsoport július 22-én, 25-én és 27-én várja a dinoszauruszok után kutatni vágyókat. Abban az esetben, ha az időjárás közbeszól, a nyílt napokat követő napokon (esőnapok) tudják fogadni a regisztrált látogatókat.