INSIDER
Hosszú idõn keresztül az volt a menõ, ami nyugatról érkezik: osztrák szalámi, francia sajt, olasz sonka. Ám mostanra gyökeresen megváltozott ez a szemlélet - derült ki egy felmérésbõl. Ma hajlandók vagyunk ugyanolyan minõségért többet is fizetni, csak hazai legyen!
Két, azonos tulajdonságú és árú termék közül a magyarok döntő többsége, 85,9 százaléka a hazait választja! Ez derült ki Magyar Termék Nonprofit Kft. friss reprezentatív felméréséből. Sőt, a megkérdezettek több mint fele akkor is a magyar árut választja, ha az drágább ugyan, de eredetét védjegy igazolja. Az ilyen termékekért a vásárlók a háztartási áruk esetében 5, a friss és tartós élelmiszereknél 10 százalékkal többet is fizetnek.
Sarkukra álltak a magyar termelők
„Az elmúlt 10-15 év során megváltozott a magyar termékek hazai megítélése. A külföldről érkező termékek minősége versenyre sarkalta az élelmiszeripar hazai szereplőit, és ennek meglett az eredménye” – magyarázza Benedek Eszter, a cég ügyvezetője. „Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a Magyar Termék védjegy, mely alapvetően eredetet jelöl, immár a minőséget és a megbízhatóságot is jelenti az egyre tudatosabb vásárlók szemében, akik a reklámokon túl inkább a saját tapasztalataikra hagyatkoznak.”
Öngólt rúgtak a nemzetközi cégek
Azért is tudjuk egyre inkább értékelni a hazait, mert a külföldi áruk körül túl sok botrány volt az utóbbi időben. Az egyik az, hogy számos terméket a multik másként gyártanak nyugatra, és másként a közép-kelet-európai országokba – az utóbbi a silányabb minőség. A kettős mérce miatt az Európai Unióban tiltakoztak az érintett országok, olyan intézkedést sürgetve, ami ezt megtiltja. Csehország egyenesen bünteti, ha a boltjaiban nem ugyanaz a minőség azonos márkájú árunál, mint másutt.
„Az utóbbi idők külföldi eredetű, ám a magyar piacot is érintő élelmiszerbotrányai, a fipronilos tojástól kezdve a DON toxinos zabon át az emberi fogyasztásra alkalmatlan olasz ásványvízig, szintén a magyar áruk felé terelték a vásárlókat” – teszi hozzá Benedek Eszter. „De ehhez az is fontos, hogy a magyar termékek jó minőségűek legyenek. A magyar minőség elismerésének nincs jobb fokmérője annál, mint hogy
az emberek nemcsak ugyanannyit hajlandók fizetni egy magyar termékért, mint egy külföldiért, de még többet is!
Ma a magyar élelmiszeripar világszínvonalú termékek előállítására képes. Van mire büszkének lennünk.”
Már hamisítják is a magyar árut
A minőség ismérve, hogy hamisítják: márpedig a piacokon gyakran hallani, hogy magyarként próbálják meg eladni a külföldi árut. Nemrég attól volt hangos a sajtó, hogy a nagybani piacon a görög és a spanyol epret átcímkézték, magyar feliratos ládákba tették, hogy magyarként adhassák el, és így többet kérhessenek érte. Mint korábban az óbudai zöldség- gyümölcsárus, Angyal István lapunknak elmondta: a vevők bizalmatlanok a külföldivel szemben, mert nem lehet ellenőrizni, mennyire vegyszeres.
Egy másik kofa, Németh Zsolt megerősítette: a vevők tudatosan a hazait keresik: „Kifizetik a több pénzt, csak friss hazai legyen. Olyan is előfordult, hogy abból a gyümölcsből keresték a magyart, ami nálunk nem is terem!”
Vigyázat, mindegyik logó mást jelent!
Háromféle eredetjelöléssel lehet találkozni az élelmiszerpolcokon sorakozó termékek csomagolásán. Annak, aki magyar terméket szeretne vásárolni, ezeket kell keresnie:
A Magyar Termék 100%-ban magyar alapanyagból és Magyarországon készült.
A Hazai Termék több mint 50%-ban magyar alapanyagból, Magyarországon készült, ugyanakkor tartalmaz külföldi eredetű összetevőt is.
A Hazai Feldolgozású Termék döntően külföldi alapanyagból, ám garantáltan Magyarországon készült.
Ripost hírek
