kulcsár edina
Kiderültek a januártól igényelhetõ nagyszülõi gyed részletei, amelyrõl ma kezd el tárgyalni az Országgyûlés. Akár többször is járhat, alapesetben 2 évig, ikreknél 3 évig a nem nyugdíjas nagyszülõknek. Rengeteg család számolgat most, a döntõ többségük örül a lehetõségnek.
Teli vannak a családi Facebook-csoportok a nagyszülői gyedről vitatkozókkal. A többség nagyon örül a lehetőségnek, és alig várja, hogy élhessen vele.
„Ha a lányomék úgy döntenek, én biztos kihasználom" - írja B. Józsefné, egy nagymama.
„Nagyszerű ötlet, 96-ban semmi sem volt, most legalább van valami a mai fiataloknak" - írja egy másik. M. Andrea. „Nagyon sok nagyszülő azért nem tud segíteni a gyerekvigyázásban, mert még maga is aktívan dolgozik. Ezzel a lehetőséggel megoldható, hogy a szülő ne érezze azt, hogy túl nagy áldozat a nagyszülők részéről a gyerekvigyázás, ne érezze azt, hogy sokat kér" – indokolja egy harmadik nagymama, hogy miért örül a lehetőségnek.
Ma kezd el vitázni a parlament a nagyszülői gyedről. Január 1-jétől a dolgozó szülők átadhatják gyedjogosultságukat valamelyik - még nem nyugdíjas - nagyszülőnek. A nagyszülők több unoka után több gyedet is kaphatnak, de egy időben csak az egyikük, tehát vagy a nagymama, vagy a nagypapa.
A nagyszülői gyermekgondozási díjat (gyed) 2020. január 1-jétől lehet igényelni maximum 2 évre, ikrek esetén 3 évre. A kormány által benyújtott törvényjavaslatból kiderül: a szülő jogán a nagyszülők is jogosultak a gyedre. A gyed összegét a nagyszülő fizetése alapján számolják ki. Ekkor is feltétel, hogy a gyerek születése előtti két évben legyen legalább 365 nap biztosítási jogviszonya az illetőnek. Ahhoz, hogy az egyik nagyszülő igénybe tudja venni, feltétel, hogy mindkét szülőnek legyen munkája. A gyedet vállaló nagyszülő nem folytathat keresőtevékenységet, csak otthonról. Akkor sem veheti igénybe, ha bármilyen szociális ellátásban részesül vagy nyugdíjas. Fontos részlet, hogy ha a gyerek bölcsödébe vagy óvodába jár, akkor nem igényelhető utána gyed. Aki több unokára vigyáz, több gyedet is kaphat.
A bázeli egyetem tudósai 500 ember adatait vizsgálták meg 1990 és 2009 között. Az idős embereket két csoportra osztották: akik unokáztak és akik nem. Az eredmény magáért beszél: azok a nagyszülők, akik nem foglalkoztak az unokákkal, átlagban 65,5 éves korukban haltak meg, míg azok, akik legalább időnként vigyáztak az unokákra, átlagban 10 évvel tovább éltek. A kutatók hangsúlyozták, hogy több tényező is hatással van az életkorra, de akinek van amiért vagy akiért élnie, az többet is mozog és orvoshoz is hamarabb fordul.