Létrehozva: 2019.01.24.

Itt a megoldás, mit kell csinálni kidobás helyett az élelmiszerrel

Rengeteg még használható élelmiszert dobnak a kukába az áruházláncok, éttermek, szállodák - pedig akár rászorulókhoz is eljuttathatnák, ha országos lenne a rendszer. Valami már most is mûködik, mert évente több, mint 180 ezer embernek biztosítanak hetente többször is étkezést - jó lenne, ha ugyanez országos lenne. A Ripost végigkísérte az élelmiszer útját az áruházból az élelmiszerbankon és karitatív szervezeten át a rászoruló nagycsaládig.

Nagy vihart kavart, hogy egy győri Tescóban a kukában landolt egy hatalmas adag zsömle: a Facebookon dühös kommentek százai szidták a pazarlást és sérelmezték, hogy miért nem adják oda a szegényeknek a kidobott ételt. Kiderült, hogy ez nem olyan egyszerű: sok áruház nem része az Élelmiszerbank-hálózatnak, így kidobja az ételt, más áruházak részei ugyan, de oda meg hétvégén nem mennek ki. Túl szigorúak a szabályok, az ételeket összegyűjtő Élelmiszerbanknak pedig nincs elég embere és járműve – miközben országosan is meg lehetne szervezni a rendszert, és talán az is segítene ezen, ha előírnák: a nagy áruházláncoknak kötelező csatlakozni!

A %Ripost% egy budapesti szupermarketben járt, ahol megmutatták nekünk, hogy működik az élelmiszerbank-rendszer: hogy jut el a kuka helyett a rászorulókhoz az amúgy kidobásra ítélt élelmiszer.

 

Előző nap

Naponta többször is ellenőrzik az élelmiszermentésbe bekapcsolódó hipermarket munkatársai a pékárukat, illetve a zöldség- és gyümölcsrészleget, hogy az értékesítésre már nem, ám emberi fogyasztásra még tökéletesen alkalmas élelmiszereket kiválogassák és összegyűjtsék.

Egy saját pékségű nagyáruházban 100-110 féle pékárut is találni, melyeket folyamatosan mennyiségi szinten tartanak, hogy a vevők tudjanak válogatni, vásárolni. Ha az esti zárás során mindegyikből csak öt darab marad, az 500-550 péksüteményt jelent a rászorulóknak.

Ha az egyik hálós zöldség vagy gyümölcs sérült, akkor az élelmiszerlánc-biztonsági szabályok értelmében nem bonthatják meg és értékesíthetik a többit, viszont azokat eljuttathatják a rászorulókhoz.

A kiválogatott, felajánlásra szánt friss árukat szigorú szabályok szerint válogatják, csomagolják és rekeszelik.

 

7.30

Megérkezik a Magyar Élelmiszerbank Egyesület kisteherautója, amelyre felpakolják az előzőleg lemért és dokumentált, élelmiszerkategóriánként rekeszelt adományt.

8.30

A több áruházból összegyűjtött élelmiszereket a Magyar Élelmiszerbank Egyesület központi raktárába szállítják, ahol az aznap érkező partnerszervezetek számára szétválogatják azokat.

A karitatív szervezetek még aznap 14 óráig elszállítják a friss árut, s a nap folyamán eljuttatják azokat a rászorulókhoz.

 

9.30

Elsőként az Élő kövek nevű magyar katolikus karitász munkatársa érkezik, utána a délelőtt folyamán több másik szervezet is követ. Mezei Ágnesék 30-40 nagycsaládhoz szállítanak élelmiszert, hetente többször is. A kapott mennyiséget a képviselő a központjukba szállítja, ahol a családok létszámának megfelelően porciózzák azokat.

 

14 óra

Az Élő kövek tagjai több járművel indulnak, hogy eljuttassák az élelmiszert a rászoruló nagycsaládokhoz. A nyolctagú Vatai család örömmel fogadja a sok édes és sós pékárut, illetve a zöldségeket. Az édesanya, Judit, illetve a négyéves Sára és a kétesztendős Eszter örömmel veszik át az ételt az azt kiszállító Mezei Ágnestől.

–Nagy segítség ez nekünk, havonta 10 ezer forintnál is nagyobb értékű mentet élelmiszert kapunk, ráadásul a hat gyerek mellett pékáruért sem kell a boltba mennünk – mondja a Ripostnak az édesanya, Judit, akinek a férje ilyenkor még munkában, a további négy gyermekük pedig óvodában, iskolában van.

 

14 óra

Az élelmiszerbankban ilyenkor sem áll meg az élet. A délelőtti hajrá után a hosszabb lejárati idejű élelmiszereket válogatják, rendezik és adminisztrálják település, illetve partnerszervezet szerint. Ezekkel nem kell annyira sietniük, mint a friss élelmiszerekkel, amelyek még aznap, akár már ebédre, de legkésőbb vacsorára a rászorulók asztalára kerülnek.

 

A raktárkészlet kínálata gyakran változik. Ott jártunkkor többek közt teát, szeletelt mandulabelet, karácsonyi nápolyit, meggybefőttet, zöldborsót, kukoricakonzervet és kölyökpezsgőt egyaránt láttunk. A gyártók által felajánlott konzerveken nincs bolti címke, az egyszerű információs matricát egyenként ragasztja fel rájuk az Élelmiszerbank 30-40 önkéntese.

Rengeteg a tévhit a kidobandó élelmiszerek körül. A csütörtöki Ripost napilapból kiderül, miért nem lehet zsemlemorzsát készíteni az amúgy kukába kerülő pékáruból, és sok hasonló érdekességről is  szó  esik még. Keresse az újságárusoknál!

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek