Erre fordítják a jövőben a lakástakarékok állami támogatását

Az Országgyűlés kedden kivételes eljárásban határozott a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának kivezetéséről. A döntés nem érinti a már megkötött lakás-előtakarékossági szerződéseket, az állami támogatás a törvény hatályba lépését követően megkötött, illetve meghosszabbított szerződések esetében nem jár majd.

A Fidesz-frakció gazdasági kabinetje szerint a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) beváltotta a hozzá fűzött reményeket: már több mint 90 ezer család összesen 250 milliárd forint összegben kapott segítséget a saját lakáshoz jutáshoz. Ezzel szemben a lakás-takarékpénztári megtakarításokat főként olyan felújításokra és átalakításokra fordították, amelyek nem szolgálják a kormány otthonteremtési programjának célkitűzését.

Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a kormány célja, hogy minden magyar családnak saját otthona legyen. A törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a négy lakás-takarékpénztári szolgáltatást nyújtó cég az állami támogatás egy részén 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitot tett zsebre, a pénztárak jelentős, 20 és 60 ezer forint közötti szerződéskötési díjat és az átlagnál jóval magasabb folyószámlavezetési díjat kértek el.

Az ügyfelek a megtakarítások egynegyedét fordították lakásvásárlásra és az adófizetőknek is rendkívül költséges volt ez a támogatási forma. Az állam 70 milliárd forint állami támogatást biztosított erre a konstrukcióra, és az öngondoskodási megtakarítási lehetőségek között ez a 70 milliárd forint az össztámogatások háromnegyedét tette ki, míg a megtakarítások mértéke a lakás-takarékpénztáraknál alig érte el az egyharmadot.

A fideszes képviselő szerint a családi otthonteremtési rendszer hatékonyabb, 2018 első félévében több mint 6500 új lakást épült, ez 30 százalékkal meghaladta 2017 azonos időszakának adatait. Vitatta azt az állítást, hogy a törvénymódosítás után megszűnnek a lakás-takarékpénztárak. Szerinte ezt a rendszer a későbbiekben is fennmarad, csak az állami támogatást vonják meg.

„Az előző évek megtakarításait nézve azt lehet látni, hogy ha az állami támogatást nem számítják, akkor veszteséges vagy nullás gazdálkodást folytattak a pénztárak. Nem voltak arra ösztönözve, hogy ezekből a megtakarításokból valódi hasznot kovácsoljanak” – fogalmazott. Bánki Erik szerint egy nem kellő hatékonysággal működő rendszertől vonják meg az állami támogatást. Az így keletkező megtakarításokat is otthonteremtésre fordítják, a csok esetleges kibővítésével, és azt várják, hogy emellett olyan új programok indulnak, amelyek azoknak is lehetővé teszik a lakásvásárlást, akik eddig nem tudták a támogatást igénybe venni.