Létrehozva: 2018.08.22.

Kiderült, meddig tart a dunai rovarinvázió

Rovarinvázió: tömegesen rajzanak a dunai kérészek a legnagyobb folyónk melletti településeken, sok embert bosszantva ezzel. De semmi ok megijedni: a dunavirág nem veszélyes és nem is büdös, legfeljebb nem túl esztétikus látvány, amikor tömegesen elpusztulnak a forró lámpák közelében...

Jó hír, hogy újra rajzanak, mert ez azt jelenti: tisztul a Duna!

A rovar emberre és másra sem veszélyes, és nem büdös, ha kinyomjuk, akkor sem – nyugtat meg Kriska György szakértő, az akadémia Duna-kutató intézetének tudományos főmunkatársa.

Mint elmondta, a rovar rövid, néhány órás élete alatt nem is táplálkozik. Ugyanakkor a hidak aszfaltútján milliószámra elpusztulva eltaposásuk után síkossá tehetik az utat, ami közlekedésbiztonsági kockázatot jelent. Mivel a rovarok a fényre mennek, ezért leginkább a lámpák lekapcsolásával tarthatjuk őket távol rajzásidőben, ami általában este 9-től 11 óráig tart.

 

„A dunavirág az ismertebb tiszavirághoz hasonlóan egy védett kérészfaj, melynek lárvája a folyók aljzatában él"

– tudtuk meg a szakértőtől. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A vízfelszíni párzás után a nőstények pár kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak. 

Amit mostanában esténként látunk, az a dunavirág tömegrajzása, amiben majd 40 év után először 2012-ben gyönyörködhettek újra a Duna mellett élők. A víz tisztulása adott lehetőséget a dunavirág újbóli elterjedésére.

Az, hogy évente mennyire tömeges a rajzás, sok mindentől függ, de idén az eddigi legnagyobb tömegrajzásokat tapasztalhattuk meg"

- mondja a szakember.

Idén még pár napig tart a rajzás, ami általában néhány hetes. Mivel idén a Dunán augusztus legelején kezdődött, ezért augusztus vége felé közeledve egyre kisebb az esély a rajzás megjelenésére.

A dunavirág fontos a Duna életközösségében, de a mesterséges fényforrások miatti tömeges pusztulása természetvédelmi, ökológiai és még közlekedésbiztonsági szempontból is kifejezetten káros, ezért a kutatók azon dolgoznak, hogyan tudnák ezt mérsékelni.

 

Miben különbözik a tiszavirág és a dunavirág?

A tiszavirág (fent) lárvája 3 évig, a dunavirágé 1 évig fejlődik. A Tisza júniusban, a Duna augusztusban „virágzik”. A külalakjukban is van különbség, a kifejlett tiszavirág nagyobb és díszes mintázatú, míg a dunavirág (lent) kisebb és fehér. 

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek