INSIDER
Rovarinvázió: tömegesen rajzanak a dunai kérészek a legnagyobb folyónk melletti településeken, sok embert bosszantva ezzel. De semmi ok megijedni: a dunavirág nem veszélyes és nem is büdös, legfeljebb nem túl esztétikus látvány, amikor tömegesen elpusztulnak a forró lámpák közelében...
Jó hír, hogy újra rajzanak, mert ez azt jelenti: tisztul a Duna!
A rovar emberre és másra sem veszélyes, és nem büdös, ha kinyomjuk, akkor sem – nyugtat meg Kriska György szakértő, az akadémia Duna-kutató intézetének tudományos főmunkatársa.
Mint elmondta, a rovar rövid, néhány órás élete alatt nem is táplálkozik. Ugyanakkor a hidak aszfaltútján milliószámra elpusztulva eltaposásuk után síkossá tehetik az utat, ami közlekedésbiztonsági kockázatot jelent. Mivel a rovarok a fényre mennek, ezért leginkább a lámpák lekapcsolásával tarthatjuk őket távol rajzásidőben, ami általában este 9-től 11 óráig tart.
„A dunavirág az ismertebb tiszavirághoz hasonlóan egy védett kérészfaj, melynek lárvája a folyók aljzatában él"
– tudtuk meg a szakértőtől. Rajzáskor a lárvák felúsznak a vízfelszínre, ahol szárnyas rovarrá vedlenek. A vízfelszíni párzás után a nőstények pár kilométert repülnek folyásiránnyal szemben a folyó fölött, majd lerakják petéiket a vízbe és elpusztulnak.
Amit mostanában esténként látunk, az a dunavirág tömegrajzása, amiben majd 40 év után először 2012-ben gyönyörködhettek újra a Duna mellett élők. A víz tisztulása adott lehetőséget a dunavirág újbóli elterjedésére.
Az, hogy évente mennyire tömeges a rajzás, sok mindentől függ, de idén az eddigi legnagyobb tömegrajzásokat tapasztalhattuk meg"
- mondja a szakember.
Idén még pár napig tart a rajzás, ami általában néhány hetes. Mivel idén a Dunán augusztus legelején kezdődött, ezért augusztus vége felé közeledve egyre kisebb az esély a rajzás megjelenésére.
A dunavirág fontos a Duna életközösségében, de a mesterséges fényforrások miatti tömeges pusztulása természetvédelmi, ökológiai és még közlekedésbiztonsági szempontból is kifejezetten káros, ezért a kutatók azon dolgoznak, hogyan tudnák ezt mérsékelni.
Miben különbözik a tiszavirág és a dunavirág?
A tiszavirág (fent) lárvája 3 évig, a dunavirágé 1 évig fejlődik. A Tisza júniusban, a Duna augusztusban „virágzik”. A külalakjukban is van különbség, a kifejlett tiszavirág nagyobb és díszes mintázatú, míg a dunavirág (lent) kisebb és fehér.
Ripost hírek
