tóth gabi
A napokban újra az emberre is veszélyes lépfene tizedelt meg egy juhállományt a Csongrád megyei Szentes határában.
A szörnyű járvány okozására is alkalmas baktérium megjelenését szerencsére már rögtön az első elpusztult állatnál jelezte a gazda a helyi állatorvosnak, éppen ezért sikerült megfékezni a betegség terjedését. A környékbeli állattenyésztők azt mondják, szerencsére csak egy állományt érintett a fertőzés.
– A hír hallatán aggódni kezdtem. Bár én csirkehúst eszem, de ha jól tudom, ez a betegség a levegőben is terjed – mondta Juci néni a szentesi hentestől kilépve.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma megerősítette, hogy lépfene miatt hullott el hirtelen két juh. Több állatnál nem jelentkeztek tünetek.
– A járási főállatorvos elrendelte a zárlatot, és megkezdték az állatok antibiotikumos gyógykezelését. A tüneteket nem mutató juhok beoltása folyamatban van. A fertőzött területet elkerítették – közölte a Nébih, majd hozzátették: a betegség leghosszabb lappangási ideje 20 nap, ezért az állományra elrendelt megfigyelési időszak is ennek megfelelő.
A környékbelieket persze, nem hagyták hidegen az aggasztó hírek. Abban bíznak, hogy tényleg időben sikerült megállítani a betegséget. A területet belvíz borítja, emiatt kerülhetett felszínre az elásott tetemekből a baktérium spórája.
A szakértő szerint az ellenálló kórokozó régebbi is lehet.
– A második világháború előtt a lépfene nagyon gyakori volt. Elképzelhető, hogy a háború előtti időszakban elpusztult állatok maradványai okozhatják a jelenlegi problémát – árulta el dr. Ócsai Lajos járványügyi szakértő a Blikknek. – Ha a bőrön keresztül kerül a szervezetbe, akkor bőranthraxról beszélünk. Ez fekélyt okoz. Bélanthraxról beszélünk, ha megesszük a fertőzött állat húsát. Ezt általában későn veszik észre, így halálhoz vezethet. A legveszélyesebb a tüdőanthrax, amikor a spórát belélegezzük, ez halállal végződik – mondta.