Marics Peti
Atombombát terveztek bevetni a Holdon.
1958-ban, nem sokkal az űrverseny kezdete után az USA kutatásba kezdett egy Holdon bekövetkező nukleáris robbanás lehetséges hatásairól. Miután a Szovjetunió komoly előnyökre tett szert az űrkutatásban el is határozták a terv megvalósítását.
Az A119 nevet viselő projekt megkapta a pénzügyi támogatást a kormánytól, és egy csapatot is összeállítottak a terv végrehajtására. Köztük volt a fiatal Carl Sagan is, aki később híres csillagász és aktivista lett.
A bombát a Hold terminátora felé akarták kilőni, azaz arra a pontra, ahol az égitest sötét és világos oldala elválasztódik, ezzel lehetővé téve, hogy szabad szemmel a Földről is látható legyen. Ugyanakkor minél tovább kutatták a lehetséges utóhatásokat, a projekt annál inkább tűnt kockázatosnak.
Egy évvel később, 1959-ben a projektet leállították, elsősorban mert féltek attól hogyan hatna ez egy esetleges Holdra- szállásra, másrészt mivel nem akarták megkockáztatni a bomba esetleges visszazuhanását és annak károkozását. 1963-ban az Egyesült Államok és a Szovjetunió megegyezést kötöttek, ami megakadályozta a nukleáris fegyverek bevetését a Holdon.