kulcsár edina
A Jászai Mari-díjas mûvész búcsúztatóját már több mint egy hónapja megtartották a Farkasréti temetõben, ám a hamvait még nem helyezték végsõ nyugalomra.
Lassan már nem marad remény arra, hogy méltó módon temethetik el Paudits Bélát.
A hozzátartozók a színész június 13-i elvesztése óta teljesen elzárkóznak attól, hogy egykor ünnepelt rokonuknak megadják azt, ami megilleti.
Halála után ugyan megengedték a Madách Színház tagjainak, hogy búcsúztatót tartsanak a Farkasréti temetőben, a hamvasztással viszont több hetet vártak, a temetésre pedig még mindig nem került sor.
Paudits földi maradványai vélhetően a családnál vannak; eredetileg úgy tervezték, hogy az ozorai sírkertben, édesanyja mellé temetik. A %RIPOST% a helyi temetkezési vállalkozótól megtudta, hogy a művész hozzátartozói már jó ideje nem jelentkeztek.
„A temetés időpontját sajnos nem árulhatom el, már csak azért sem, mert a család teljes titoktartást kért. Egyébként a lánya már régóta nem keresett, így fogalmam sincs, hogy mikor szeretné végső nyugalomra helyezni az édesapját. Nagyon sajnálom, hogy nem mondhatok többet, hiszen mindenki szerette Bélát a faluban. Gyermekként sokszor járt itt, egy kicsit mindenki a sajátjának érezte őt. Előfordult, hogy egy nap három háznál is megebédelt, mert mindenki behívta. Fáj, hogy elment” – fogalmazott a temetkezési vállalkozó.
Információink szerint Paudits az utolsó kívánságában nem kért temetést.
„Nem akarok nagy temetést, sőt, semmilyen temetést nem akarok... Aki szeret, őrizzen meg a szívében, de senki ne tolongjon a koporsóm mellett egy könnycseppet morzsolgatva, ha soha nem szánt, amíg életben voltam. Azt akarom, hogy a testemet egy olyan jeltelen tömegsírba dobják, mint azokét, akik névtelenül haltak meg... Aki pedig emlékezni akar, emlékezzen” – írta Paudits a Rivaldafényből a nyomorba című önéletrajzi könyvében.