tóth gabi
Európa több évtizede nem állt annyira rosszul, mint az elmúlt hónapokban. A Brüsszel által erőltetett szankciós politika miatt nincs egység az Unióban, a tagállamok gazdaságai mélyrepülésben, az embereket megélhetési válság fenyegeti.
Az orosz-ukrán háborút csak egy orosz-amerikai megállapodás tudná lezárni. Európa, az Európai Unió már nem számít világhatalmi tényezőnek, ami az elmúlt évtizedekben sorra meghozott rossz döntéseknek köszönhető. A brüsszeli bürokraták a háború kapcsán is fordítva ülnek a lovon, és az energiaóriásnak számító Moszkvát akarják szankciókkal sarokba szorítani, miközben az unió törpének számít ezen a területen.
Ennek hatására azonban a szankciók igazi vesztese nem Moszkva, hanem az Unió!
Európában évtizedek óta nem volt olyan komoly drágulás, mint az elmúlt egy évben. A legtöbb uniós országban már kétszámjegyűek az inflációs értékek, ami azt jelenti, hogy az emberek pénze egyre kevesebbet ér. A The Guardian című brit napilap hétfői számában közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató intézet és a Secours Populaire francia civil szervezet által hat országban készített felmérés adatai azt mutatják, hogy a megkérdezettek több mint fele komoly kockázatot lát arra, hogy a következő hónapokban pénzügyi helyzete bizonytalanná válik, 80 százalékuk már most is nehéz pénzügyi döntésekre kényszerült. A megkérdezettek 54 százaléka válaszolta, hogy vásárlóereje csökkent az elmúlt három évben - főként a magasabb élelmiszer-, üzemanyag-, fűtés- és lakbérszámlák miatt. A leginkább érintett ország Görögország volt, itt a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy vásárlóereje 2019 óta nagyon vagy valamelyest csökkent. Franciaországban az arány 63, Olaszországban 57, Németországban 54, Nagy-Britanniában 48, Lengyelországban 38 százalék volt.
Az MTI még október közepén számolt be arról, hogy a jelenleginél is súlyosabb üzemanyaghiány és benzinár drágulás fenyegeti Európát. Az olajtermék-piacon a kereskedők néhány üzemanyagot szállító, Európába tartó tartályhajót az Egyesült Államok keleti parti kikötőibe irányítottak át. Kereskedők tájékoztatása alapján és a Refinitiv kereskedelmi platform adatai szerint legalább két tartályhajó váltott irányt Európából az Egyesült Államok keleti partja felé, mintegy 90 ezer tonnás dízel és repülőgép-üzemanyag rakománnyal.
Az ilyesfajta úticél változtatások meglehetősen ritkák, mivel az európai finomítók nem termelnek elegendő dízel üzemanyagot a belső piacra, így importra szorulnak.
Ahogy arról a Ripost pár napja beszámolt, az infláció az osztrák háztartásokat is megviseli. Minden hatodik háztartásnak hitelt vagy folyószámlahitelt kell igénybe vennie állandó költségeinek fedezésére, és jelenleg minden kilencedik háztartás nem tudja fedezni a rezsiszámláit. A krone.at idézi a durchblicker.at online platform felmérését, és a lap azt írja, a megkérdezettek többsége nem reménykedik a kiadásaik növekedését pótló béremelésben.
Egyre nagyobb gondot okoznak a magas energiaárak Németországban is. A német kormány szerdán döntött arról, hogy a decemberi rezsiköltségek átvállalásával, tavasztól pedig különféle ársapkákkal próbálja csökkenteni a fogyasztók költségeit.
De Nagy-Britanniában is egyre rosszabb a helyzet. A felsőoktatásban például a növekvő brit árszínvonal egyszerűen elinflálja a rászoruló egyetemi hallgatóknak járó támogatott hitel összegét, ami miatt egyre több szegény család gyermekeinek kezd elérhetetlenné válni a felsőoktatás Nagy-Britanniában.
Ahogy azt szintén megírtuk, elkeseredett lépésre szánta el magát a Tesco Nagy-Britanniában, ahol a vásárlók szinte kitépik az éppen akciós matricát ragasztó munkások kezéből a frissen leértékelt termékeket. Képtelenek megvárni, míg az új címkével ellátva visszakerülnek a polcra. A Tesco emiatt több áruházában is kihelyezte a koronavírus idején használt elkerítő barikádjait, mely egykor a vírus, most pedig a brutálisan növekvő árak miatt kell megvédje az ott dolgozókat.
Az egyik szóvivő azt nyilatkozta:
A kihelyezett korlátokat még a Covid idején kezdték el használni, hogy azzal védjék a kollégáik egészségét, de több üzlet azóta is folyamatosan használja őket.
Több áruház munkatársai arról panaszkodtak a vezetőknek, hogy egyáltalán nem érzik magukat biztonságban a vásárlók rohamaitól.
A brüsszeli szankciós politika egyik legsúlyosabb hozadéka, hogy elszabadultak az energiaárak, ami miatt a magyar kormány júliusban energia vészhelyzetet hirdetett. Európa egy sor országa a szénvásárlás és -kitermelés felpörgetésével, valamint a szénerőművek újranyitásával igyekszik függetlenedni az orosz energiahordozóktól. Az uniós szankciók óriási nyomást helyeztek a villamosenergia-termelőkre, mivel az EU szénfelhasználásának hetven, míg a földgázigényének körülbelül negyven százaléka korábban Oroszországból érkezett.
A magas földgázárak és a tüzelőanyagért folyó globális verseny idén megnövelte a szén iránti keresletet, mivel az országok megpróbálnak leválni az orosz energiahordozókról.
Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán reagált a Brüsszel által tervezett, Oroszország ellen irányuló kilencedik szankciós csomagra.
Miközben Európa szenved az energiaválságtól, Brüsszelben újabb szankciós csomagon dolgoznak. Magyarország érdekeit újra és újra meg fogjuk védeni!
- írta a kormányfő, majd hangsúlyozta: A szankciók romba döntik Európa gazdaságát.
És miközben Európa szenved, mit okoz a brüsszeli szankciós politika az Egyesült Államokban?