kulcsár edina
A kialakult energiaválság miatt egyre aggasztóbb hírek érkeznek Nyugat-Európából. Több országban is fagyos télre számítanak, de van, ahol már most is besokalltak az emberek: tüntetések Nagy-Britanniában az elszálló benzinárak miatt, rezsiszámlák befizetésének megtagadására szólítják fel az embereket, Németországban pedig már van, ahol korlátozzák a melegvíz-használatot.
Július 1-jén 45,2 százalékos tárolási szintet mutattak Ausztria gáztárolói, ami az előző naphoz képest mindössze 0,8 százalékpontos növekedést jelent. A bécsi kormány célja, hogy a fűtési szezon kezdetére nyolcvan százalék legyen a feltöltöttség szintje. Az aggasztó gázhelyzet, illetve az Oroszországból érkező gázszállítás csökkenése miatt a jobboldali ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a Nemzetbiztonsági Tanács összehívását kezdeményezte.
Olaszországban nemcsak a földgáz hiánya okozhat jelentős károkat. A Pó folyó, amely egyben Olaszország legnagyobb édesvíztározója, az elmúlt 70 év legsúlyosabb szárazságától szenved, de az észak-olaszországi Maggiore- és a Garda-tó vízszintje is jóval alacsonyabb az ebben az évszakban szokásosnál. Olaszország legnagyobb mezőgazdasági szövetsége, a Coldiretti arra figyelmeztetett, hogy a szárazság a nemzeti növénytermesztés több mint 30 százalékát és az állattenyésztés felét veszélyezteti csak a Pó völgyében. Emellett számos város vezetett be korlátozásokat a vízhasználatra, így például Veronában 500 eurós bírságot kaphat, aki autómosásra, medencetöltésre vagy kertöntözésre pazarolná a felértékelődött természeti erőforrást.
Németországban az illetékes német szervek a gázbojlerek százezreinek leállásától tart, az áram ára csillagászati magasságokba emelkedhet. Hamburgban a város vezetői pedig már a meleg víz használatának racionalizálásáról beszélnek. A német fogyasztókat egyre erősebben sújtják az Ukrajna elleni orosz háború hatásai. A hatóságok készülnek arra, hogy a helyzet tovább romolhat.
Németországban az energiaspórolás jegyében egyre drasztikusabb intézkedéseket vezetnek be. Mint azt korábban megírtuk, a spórolás jegyében úgy döntöttek a németországi Lahn-Dill körzetben, hogy szeptember közepéig elzárják a meleg vizet a járás összes iskolájában és sportegyesületében. Most pedig a Drezda közelében található, 14 ezer lakossal rendelkező Dippoldiswaldeban döntöttek úgy, hogy a város szövetkezeti lakásaiban már csak reggel 4 és 8 között, 11 és 13, valamint 17 és 21 óra között van meleg víz. A mosásokat pedig egy órarend alapján kell beosztani a lakóknak egymás között. A 95 éves Heinz Mattner azt nyilatkozta a német Bild napilapnak, hogy nem gondolta volna, hogy még egyszer át kell élnie a második világháború után kialakult időket, amikor az emberek csak hideg vízzel mosakodtak, a legtöbb lakásban pedig nem volt fűtés.
Robert Habeck német alkancellár már többször is figyelmeztette az embereket arra, hogy spóroljanak az energiával, mert a télen kritikus hónapok várnak a németekre. A zöldpárti politikus közölte, hogy ő is elkezdte az energiaspórolást: hetek óta jóval kevesebb időt tölt a zuhany alatt, mint korábban.
A magyarokat gyakran becsmérlő Manferd Weber állt elő azzal az ötlettel, hogy igazságosan kellene elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között. Az Európai Néppárt német elnöke a Der Tagesspiegelnek azt mondta: nehéz télre kell számítanunk, ezért még ebben hónapban rendkívüli uniós csúcson kellene dönteni a „kötelező érvényű energiaszolidaritásról”. Ez szerinte azt jelentené, hogy az EU területén működő gáztározókat közösen kellene üzemeltetni, mert elfogadhatatlan lenne, hogy az általa szerencsésnek nevezett tagországok feltöltött tározókkal, mások pedig energiahiánnyal vágnának neki az őszi-téli időszaknak. Weber arra is tett javaslatot, hogy a földgázbeszerzést is közösen kellene intézni.
Palkovics László tárcája, a TIM reagált az atv.hu-nak Manfred Weber felvetésére:
A magyar szabályozás eddig is lehetővé tette, hogy a szolidaritás jegyében a szomszédos országok lakossági fogyasztóit energiaválságban kisegítsük, ez azonban nem veszélyeztetheti a hazai energiaellátás biztonságát. A magyar gáztárolók üzemeltetése magyar kézben van, és abban is marad. Az Európai Bizottság által elindított EU Energia Platform nem kötelező közös földgáz beszerzést céloz, hanem önkéntes részvételen alapul. Az energiahordozók beszerzése, az energiaellátás biztosítása álláspontunk szerint végső soron tagállami felelősség.
Elegük lett a briteknek a magas üzemanyagárakból, emiatt tüntetéseket szerveztek országszerte.
„Hatalmas az elégedetlenség Nagy-Britannia-szerte, ugyanis az üzemanyagárak rekordmagasságokba emelkedtek az elmúlt hetekben. Az Experian adatszolgáltató vállalat felmérései alapján a benzin literenkénti átlagára Nagy- Britanniában 191,5 pennyre (890 forint), a gázolajé pedig 199 pennyre (922 forint) emelkedett. A magas üzemanyagárakat az ukrajnai háború még feljebb tolta” – írta a BBC hírportálja.
A tiltakozók Angliában, Walesben és Skóciában tüntetnek a magas üzemanyagárak miatt. A demonstráció főként a háromsávos autópályákat célozta meg. A brit kormány közleményében tudatta, bár megérti, hogy az emberek az emelkedő energiaárakkal küszködnek, és joguk van tiltakozni, de a lakosság mindennapi életét nem szabad megzavarni ilyen demonstrációkkal.
Egy brit kampány egymillió háztartást szólít fel arra, hogy ősztől ne fizessék ki a rezsiszámláikat. A kampány szervezői szerint erre azért van szükség, mert az elszabadult energiaárak megélhetési válságot okoznak a szigetországban, ami az ősz folyamán még rosszabbra fordulhat. A Don't pay UK (Ne fizess Egyesült Királyság) elnevezésű akcióhoz két hét alatt közel 10 ezer ember csatlakozott valamilyen formában.
A csoport szerint a megélhetési válsággal és az elmúlt évek legmagasabb inflációjával szemben csak úgy tehetnek valamit, ha rávesznek a 28 millió egyesült királyságbeli áramfogyasztó közül 1 milliót arra, hogy ne fizessék havi csoportos beszedési megbízásaikat. A Don't Pay UK úgy véli, hogy enélkül az akció nélkül ősszel több millióan kerülhetnek olyan drámai választás elé, hogy élelmiszert vásárolnak vagy a számláikat fizetik inkább ki.
A MEKH nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia- és földgázárait mutatja be. A jelentés szerint májusban a földgáz lakossági átlagára Budapesten 2,75 eurócent/kWh volt, ami a felmérésben szereplő fővárosok között a legolcsóbb. Ugyanebben a hónapban a földgáz lakossági átlagára Bécsben 19,04; Amszterdamban 26,85; Prágában pedig 14,92 eurócent volt kilowattóránként.
A villamosenergia lakossági átlagára Budapesten 10,17 eurócent/kWh-val májusban a második legkedvezőbb volt Európában, a fogyasztók csak Belgrádban fizettek ennél kevesebbet. Ugyanennyi villamosenergiáért ugyanakkor Rómában 49,32; Prágában 40,14; míg Bécsben 47,44 eurócentet kellett fizetni.
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.