tóth gabi
Az orosz-ukrán háború és a minden logikát nélkülöző brüsszeli szankciók miatt Európában elszabadultak az energiaárak, egyre drágább a rezsi, sokaknak már nehézséget okoz az autó megtankolása, míg a háborús infláció évtizedek óta nem látott mértékben növekedett.
A volt német pénzügyminiszter, Peer Steinbrück baljós jóslattal állt elő. Szerinte a németekre három-öt nehéz év várhat, és rendkívül nehéz idők jönnek. Úgy vélekedett, hogy Németország jóléti paradigmája megkérdőjeleződött, éveken keresztül nem fog javulni a gazdasági mutató, miközben növekedni fog a munkanélküliségi ráta. A politikus hangsúlyozta, hogy a németek annyira tehetetlenek, hogy még nem sikerült felfogniuk a helyzet drámaiságát - írja az Origo.
A német helyzet súlyosságát Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter is elismerte nemrég. Szerinte az energiaárak erőteljes emelkedése, az ellátási lánc problémái és az infláció nagyon súlyos gazdasági válságot okozhat. Emiatt megfordul a német atomellenesség is, hiszen már Lindner pártja, az FDP is azt követeli, hogy legalább a még működő három német atomerőmű további üzemeltetését vizsgálják felül.
A másik két kormányzópárt azonban továbbra is alternatív valóságban él. Az SPD és a Zöldek az év végéig teljesen ki akarnak szállni az atomenergiából, a fennmaradó reaktorokat legkésőbb december végéig akarják lekapcsolni a hálózatról. Ennek alapján a télnek a németek gáz és áram nélkül szeretnének nekivágni.
A Reuters beszámolója szerint Olaszországban a kormány mérlegeli a veszélyhelyzet bevezetését, miután Oroszország folyamatosan csökkenti a szállított gáz mennyiségét. Ennek bevezetésével számos olyan intézkedés léphetne életbe, amely a fogyasztás drasztikus visszaszorítását célozza, valamint felpörgetnék a szénerőművek működését is (az orosz szén is szankciós listán van).
Ez a három fokozatból a második, az első már februárban életbe lépett. A Reuters viszont már azt is elemzi, hogy mikor léphet életbe a szükségállapot Olaszországban, amely még drámaibb intézkedéseket tenne lehetővé a kormány számára.
Hollandiában azon aggódnak, hogy amennyiben bármelyik európai uniós országban gázkrízis alakul ki, akkor az a blokk minden országába továbbgyűrűzik majd - írja a Politico. Rob Jetten holland klímaügyi miniszter szerint ugyan Hollandiának megvan az infrastruktúrája és rendelkezésére állnak a feltételek ahhoz, hogy november elsejére az unió elvárásának megfelelően 80 százalékra feltöltsék a gáztározókat, de kiemeli, hogy amennyiben az olyan országok, mint Németország erre nem lesznek képesek, az dominóeffektust indít majd el.
Észtországban az észt ERR híroldal szerint júniusban 9 százalékkal csökkent az üzemanyag-eladás, mivel a magas árakat az emberek már nem tudják és nem is akarják megfizetni. Az észtek emiatt Lettországba utaznak, hogy tankoljanak, hiszen ott olcsóbb az üzemanyag.
Az is jól látszik, hogy a szankciók miatt a nyugati országok hátat fordítottak a klímaillúzióknak. Az osztrákok két év után újranyitják a Mellach szénerőművet, hogy pótolni tudják a kieső orosz gázt, ami szinte lehetetlen küldetésnek tűnik, mivel az Ausztriába érkező gáz 80 százaléka Oroszországból jön. Még a legoptimistább előrejelzések szerint is csak 2027-re tudnának átállni az orosz gázról.
Ezek után jött Manfred Weber, az Európai Néppárt elnökének hétvégi nyilatkozata. A bajor politikus szerint igazságosan kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között, emiatt pedig rendkívüli EU-csúcsot kell tartani júliusban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy miközben a nyugati országok sodorták bele az Uniót az energiahiányt okozó embargós hisztériába, most azoktól az országoktól - köztük Magyarországtól - akarják elvenni a tartalékot, amelyek reálisan gondolkodtak.