Gyurcsányék kémbotránya: így játszottak össze az oroszokkal

A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 5-én kémkedés és bűnpártolás bűntette miatt azért emelt vádat Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborc Sándor volt NBH-vezérek és P. Lászlóval szemben, mert

közreműködtek abban, hogy Oroszország Biztonsági Szolgálatának (FSZB) megbízottjai információszerző tevékenységet végezzenek hazánkban.

Ez a döntés a Magyar Köztársaság nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette.

A vádirat lényege szerint Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és Galambos Lajos, az NBH akkori vezetője  a parlamentben megbeszélést tartott Oroszország biztonsági szolgálatának (FSZB) helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában.

A volt titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent -, élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival – áll a vádiratban, amely arra is kitér, hogy ennek megfelelően – konspirációs céllal – bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az orosz titkosszolgálathoz tartozó személyek

a Nemzetbiztonsági Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfiás vizsgálatában vettek részt.

Ezek úgy zajlottak, hogy egyikük a gépi hátteret kezelte, míg a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét.

A vádirat szerint a külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat egy – szintén megvádolt – személy végezte.

A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet

a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így az NBH támadhatóságának veszélye megnőtt,

amely a Magyar Köztársaság nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette.

A vezetőváltást követően, az új főigazgató, Laborc Sándor tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült.

A Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsának jogerős ítélete a vádlottakat bűncselekmény hiányában mentette fel.

A bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú személyek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a Hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek.

Gyurcsány volt titokminisztere és társai ügyében a végső szót a Kúria mondta ki, jóváhagyva a felmentő ítéleteket.

Az ügy részletesebb leírása itt olvasható.