Példátlan a magyar családtámogatási rendszer

Az ELTE jogi karán rendezett fórumon Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

Hozzátette: 2002-2010 között

a balliberális kormányok elvették a gyermekgondozási segélyt a harmadik évtől, eltörölték a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében, míg a háromgyermekeseknél csökkentették azt.

A közelmúltban pedig az ellenzék nem szavazta meg a Gyermekek Otthongondozási Díja (Gyod) bevezetését.

A zsúfolásig megtelt előadóteremben megrendezett vitán Bangóné Borbély Ildikó ezt megelőzően azt állította, egy társadalomban a legnagyobb érték, egyben jövőnk záloga is a gyermek. Aláhúzta: ma minden hatodik gyermek külföldön születik, mert szüleik elvándorolnak az országból, a tizenöt és negyvenöt év közötti szülni képes nők nagyjából 45 százaléka pedig gyermektelen. Ennek okát a szocialista politikus a nem megfelelő egészségügyi, oktatási és gazdasági környezetben látja.

Novák Katalin válaszában rámutatott: lehet ugyan trükközni a számokkal, de

a valóság az, hogy a gyermekek két százaléka születik külföldön.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány feladata, hogy élhető perspektívát kínáljon a fiataloknak, s ugyan önmagában nem elég az anyagi ösztönzés a gyermekvállaláshoz, de mégis fontos.

Egyedülállónak tekinthető a magyar családpolitika, hiszen az állam a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,8 százalékát fordítja a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére.

Példátlan az Európai Unióban, hogy a négy gyermeket szült édesanyák személyijövedelem-adó mentességet kapnak,

ahogy a családoknak három gyermek után biztosított tíz millió forint, illetve a tíz millió forintos otthonteremtési támogatás is – fejtette ki a családügyi államtitkár.