kulcsár edina
Kényszerpihenőre ítélték az énekest.
Gergely Róbertnek a nyári időszakban a munka mellett jut idő a pihenésre is. Alig várja, hogy visszatérjen jövő hónapban a színpadra, pláne azért, mert az utóbbi időben nem volt teljesen jól. A Borsnak mesélte el, hogy újra kellett értékelnie, mennyit vállal a jövőben.
– A munkával most vigyáznom kell, mert különböző egészségügyi gondokkal kellett megküzdenem az elmúlt fél évben, amik intő jelek voltak számomra. Megbeszéltük a szeretteimmel, hogy visszaveszek a tempóból, hiszen nem vagyok már fiatal, ropogós csitri, benne vagyok egy bizonyos korban, amire oda kell figyelni. Felértékelődött az egészség és a szabadidő – mesélte.
– Egy ideig kényszerpihenőre voltam ítélve. Akadtak problémáim, amik lelassítottak, és volt, hogy orvosi segítségre szorultam. 64 éves vagyok, ebben a korban oda kell figyelni az egészség megőrzésére, a test karbantartására. De minden rosszban van valami jó, mert kiderült, hogy sokan szeretnek, és nemcsak a közönségre gondolok, hanem a kollégáimra, akik féltettek és vigyáztak rám, segítettek, támogattak. Nagyon jólesett, hogy ekkora szeretet vett körül. Sajnos az ember a fejében és a cselekedeteiben nem veszi észre a kort, de tudomásul kell vennem, hogy nem fiatalodom – mondta.
Mint minden művészember, a pandémia miatt hosszú időre maradt színház nélkül, ez az időszak különösen nehéz volt számára.
– A színpad nekem egy gyógyszer. Ha tehetem a dolgomat, akkor engem az konzervál. Ennek a megvonása pedig megbetegít. Ha lehet, akkor inkább a színpadi gyógyszert választom, mint az elvonást. Ezt az egyensúlyt kell megtalálnom nekem is. Remélem, hogy jó irányban haladok, és júliusban végre találkozhatok a közönséggel – mesélte lapunk érdeklődésére, majd elárulta, júliusban visszatér a színpadra.
– Most az előkészületei folynak, izgalmas nyaram lesz. A pályafutásomat Pécsett kezdtem, július másodikán egy nagy koncertet fogok adni a nyári színháznak. Tavaly ünnepeltem a 30 éves jubileumomat, ezt a koncertet hívták meg oda is. Várom a találkozást a régi közönségemmel, akik velem együtt korosodtak meg. Elkészítettük a Csipkerózsika mesemusicalt gyerekeknek, remélem, ezzel is sok helyre eljutunk a következő időszakban. Tavasszal pedig megcsináltuk Petőfi Sándor A helység kalapácsa elbeszélő költeményét, nagyon szórakoztatóra sikerült. Szolnoki Péter írta a zenéjét – számolt be a rá váró feladatokról.