Fütyülnek a sikerre, még mindig a válogatottat támadják a károgók

Habár az Európa-bajnokság évtizedek óta nem tapasztalt futballkarnevált okoz, idehaza a bravúros továbbjutás ellenére sem teljes az öröm. Számos fórumozó, közéleti személyiség és újságíró pártállástól függően szemlélődik.  Számukra a Storck-csapat játéka csak egy újabb ürügy arra, hogy politizáljanak. És meg is teszik.

Aztán van egy másik tábor, amely eredménytől függetlenül kritizál, és a siker sem csendesíti el. Kezdték azzal, hogy két éve, a selejtezők nyitányán azt mondták: szégyen, ha ebből a csoportból sem jutunk tovább. Amikor a válogatott elcsípte a harmadik helyet, csak legyintettek, mondván: a pótselejtezőt úgyis elbukjuk.

Aztán a norvégok elleni továbbjutást sem tapsolták meg, úgy vélték, csupán azért jutottunk ki az Eb-re, mert 24-re emelték a létszámot. Az Eb előtt biztosra vették a kudarcot, így amikor a válogatott legyőzte Ausztriát - jobb híján - a körülményeket és a nívótlan NB I-et kezdték támadni, valamint a futballra fordított kormánypénzekre mutogattak.

Felfoghatatlan, hogy amíg világszerte boldogságot jelent egy nemzet sportsikere, addig nálunk miért nem lehet mindentől függetlenül megélni mindezt? Nem az NB I-ről, a stadionokról és a politikáról, hanem a magyar válogatottról szól az Eb. Egy olyan gárdáról, amelyre végre büszkék lehetünk.

A szurkolókat nem lehet becsapni. Évtizedeken keresztül hiába reménykedtek, számos kudarcot éltek át a helyszínen, ők biztos nem állnának a csapat mellé, ha az nem szolgálna rá. Ez a válogatott kiérdemelte a bizalmukat.

A mostani csapat Dárdai Pállal és Bernd Storckkal megújult, olyan futballra képes, amit 30 éve nem láttunk magyar földön. Valódi élményt szerez, nemzetközileg jegyzett eredményeket szállít.

Mi a válogatott oldalán állunk!