"30 évig kerestem a boldogság titkát: nem erre a válaszra számítottam"

Fergal Keane újságíró megrendítő történetén keresztül betekintést nyerhetünk abba, milyen a poszttraumás stressz zavar (PTSD) és a depresszió árnyékában élni, és hogyan találhatjuk meg az egyensúlyt az életben, hogy ráleljünk az igazi boldogságra. 

Az útja során Keane elmélyült a boldogság keresésében, ami nemcsak a súlyos mentális problémákkal küzdők számára jelenthet kapaszkodót, hanem mindazoknak is, akiknek csak egy kis lendületre van szükségük a mindennapokhoz - írja a BBC.

Az áttörés pillanata Keane számára egy tengerparti séta során érkezett el, amikor a természet szépsége és egy pillanatnyi csendes boldogság szinte felszabadította. Ez az élmény rávilágított arra, hogy a boldogság nem egy távoli, elérhetetlen cél, hanem olyasmi, amit időnként felfedezhetünk magunk körül.  

Keane számára a PTSD és a depresszió hosszú évtizedekig tartó küzdelmet jelentett. Többször került kórházba, harcolt az alkoholizmussal, és a belső félelmek, szégyen és düh évtizedekig árnyékolták be az életét. Bár korábban írt könyvet és készített dokumentumfilmet a PTSD-ről, újabb és újabb mélypontokat kellett megélnie.  

A PTSD fizikai tünetei – például a szorongás, a túlzott éberség és a rémálmok – Keane mindennapjainak részei voltak. Az ilyen mentális zavarok kezeléséhez megfelelő terápiák, gyógyszerek és a sorstársak támogatása is elengedhetetlen. Keane ugyanakkor kiemelte, hogy sok ember nem fér hozzá megfelelő kezeléshez, ami tovább növeli a mentális egészségügyi problémák társadalmi terheit.  

Az újságíró szerint a boldogság titka valójában nem titok. Nem egy állandó, elérhetetlen állapot, hanem egyfajta egyensúly megtalálása az élet nehézségei közepette.  A valódi változás Keane életében a munkával kezdődött – de nem azzal a munkával, amely korábban az elismerés és a siker hajszolásáról szólt. Az egyszerű, mindennapi tevékenységek, mint a házimunka, a barátokkal és szeretteivel töltött idő, valamint mások segítése hozta meg számára a belső nyugalmat.  

Keane tapasztalatai szerint a boldogság keresése nem bonyolult módszereken múlik, hanem apró, hétköznapi lépéseken. Ilyen például a hálanapló vezetése, a rendszeres testmozgás, a természetben töltött idő, a meditáció vagy akár az irodalom és művészetek iránti érdeklődés elmélyítése. Emellett a társas kapcsolatok ápolása, mások megsegítése, és a szívességek viszonzása szintén kulcsszerepet játszanak.