tóth gabi
Magyarázatot adhatnak a titokzatos halálközeli élményekre.
Fény az alagút végén, súlytalanság érzése, lebegés a saját tested fölött és találkozás az elhunyt hozzátartozókkal: a halálközeli élményeket hasonlóképpen írják le világszerte. A kutatók évek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, mi állhat e rejtélyes tapasztalatok hátterében. Most úgy tűnik, egy lépéssel közelebb kerülhetünk a megfejtéshez.
Néhány évvel ezelőtt a Michigani Egyetem tudósai állatkísérletek során furcsa agyi tevékenységeket tudtak azonosítani a halál után. Az agy a szívmegállás után körülbelül 30 másodpercig aktív. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent új tanulmány szerint az agyi aktivitás kimagaslóan megnő a halál előtti pillanatokban.
A kutatók négy olyan esetet tanulmányoztak, amelyben túlélésre esélytelen betegek feküdtek kómában. A hozzátartozók beleegyezésével az életfenntartó gépeket lekapcsolták, miközben az agyi tevékenységüket folyamatosan figyelték. Az idegi aktivitást gamma-hullámokkal mérték, ezek a leggyorsabb agyhullámok, amelyek a szellemi aktivitás csúcsa során jelentkeznek. A lélegeztetőgépek kikapcsolása után két betegnél elképesztő agyi aktivitásnövekedést mértek, ami a szívmegállás után következett be és néhány másodpercig tartott. Egy betegnél a haldoklás alatti értékek nagyjából háromszázszor magasabbak voltak, mint korábban. A tudósoknak sikerült kideríteniük, hogy ezek a tevékenységek főleg az agy hátsó részében zajlanak, ahol az álmok is keletkeznek.
Korábban azt hitték, hogy a szívmegállás eszméletvesztéssel jár. De a tudósok felfedezése felveti a kérdést, hogy vajon nem aktiválódik-e a haldoklóban valamiféle rejtett tudat. Egy tudós azt gyanítja, hogy az agy a legemlékezetesebb eseményeket képes visszajátszani abban a néhány pillanatban.
A kutatók ugyanakkor rámutatnak, hogy egyelőre csak négy embert vizsgáltak meg, és ez alapján még nem mondható általánosságban, hogy az agyi aktivitás drasztikusan megnövekszik minden haldokló embernél. A tanulmány ellenére megválaszolatlan maradt a kérdés, hogy pontosan mit is csinál az agy a működésének utolsó pillanataiban. Ez továbbra is az idegtudomány egyik legnagyobb rejtélye.