Mivel az időjárási prognózisok szerint ma estére derült idő várható az ország területén, szépen fog látszani az extrafényes telihold is.
Gyönyörűen fog ma ragyogni felettünk a telihold
Ma, május 26-án lesz az idei év ötödik holdtöltéje, amely azért számít különösen látványosnak, mert a holdtölte időpontja egybe esik a perigeummal, vagyis a Hold földközelségével. A Hold elnyúlt ellipszis alakú pályán kering a Föld körül, ami miatt égi kísérőnk Földtől mért távolsága is változik.
Amikor a Hold pályasíkján a legmesszebb kerül a Földtől, vagyis az apogeum idején 405 ezer kilométerre távolodik el bolygónktól, ezzel szemben perigeumkor, tehát a mikor a legközelebb kerül hozzánk, 356 ezer kilométerre csökken az egyébként átlagosan 384 ezer kilométeres Föld-Hold távolság.
Ha a perigeum telihold idejére esik, akkor beszélünk szuperholdról,
mert ilyenkor a legnagyobb a holdkorong látszólagos átmérője,
amely mintegy hét százalékkal növekszik meg, és ezért ekkor a legerősebb a Hold fényessége is, 16 százalékkal haladva meg az átlagos telihold fényességét. Maga szuperhold kifejezés egyébként nem csillagászati fogalom, hanem azt egy asztrológus, Richard Nolle „találta fel„, még 1979-ben.
A szuperhold jelenség szabad szemmel is élvezhető
2021. május 26.-án szerdán az ország keleti határán 20 óra 33 perckor, Budapesten 20:45-kor, míg a nyugati határnál 20: 54-kor emelkedik a Hold a látóhatár fölé. Érdemes megjegyezni,
hogy a csendes-óceán térségében, Alaszkától Ausztrálián át egészen az Antarktiszig teljes holdfogyatkozás is lesz,
ami sajnos a mi szélességi köreinkről nem lesz látható, viszont a szuperhold a várhatóan derült, felhőtlen éjszakának köszönhetően fényesen fog ragyogni felettünk.
Évente változó, hogy hányszor eshet egybe a perigeum és a telihold, vagyis a szuperhold jelenség kialakulása.
Akad olyan év, amikor egyszer sem láthatunk szuperholdat.
A földközeli és földtávoli holdállások négyéves ciklusban mindig, vagy majdnem mindig ugyanarra a naptári napra esnek. Ennek az az oka, hogy 53 földközeli (vagy földtávoli) holdállás időtartama szinte hajszálra megegyezik 4 naptári év hosszával. Telihold idején a Hold, a Föld és a Nap egy vonalban állnak, ezért fordulhat elő az ilyen együttálláskor, hogy a Föld árnyékkúpja rávetül a Holdra.
Ha a Holdat teljesen eltakarja földárnyék teljes, ha pedig csak a holdkorong egy részét, akkor pedig részleges holdfogyatkozásról beszélünk.
A szuperhold megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre
(teliholdkor a merőlegesen beeső fénysugarak miatt a Hold felénk forduló oldalán nincsenek árnyékok, ezért látványosan sem a kráterek, sem pedig a holdbeli hegyláncok nem látszanak a teleszkóp látómezőjében), a jelenség szabad szemmel is gyönyörű látványt nyújt.