kulcsár edina
Szuperhold jelenség idején az égi kísérőnk fényessége mintegy tizenhat százalékkal nagyobb, mint egy átlagos holdtöltekor.
Évente változó, hogy hányszor eshet egybe a perigeum és a telihold, vagyis a szuperhold jelenség kialakulása.
Akad olyan év, amikor egyszer sem láthatunk szuperholdat.
A földközeli és földtávoli holdállások négyéves ciklusban mindig, vagy majdnem mindig ugyanarra a naptári napra esnek. Ennek az az oka, hogy 53 földközeli (vagy földtávoli) holdállás időtartama szinte hajszálra megegyezik 4 naptári év hosszával. Telihold idején a Hold, a Föld és a Nap egy vonalban állnak, ezért fordulhat elő az ilyen együttálláskor, hogy a Föld árnyékkúpja rávetül a Holdra.
Ha a Holdat teljesen eltakarja földárnyék teljes, ha pedig csak a holdkorong egy részét, akkor pedig részleges holdfogyatkozásról beszélünk.
A szuperhold megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre
(teliholdkor a merőlegesen beeső fénysugarak miatt a Hold felénk forduló oldalán nincsenek árnyékok, ezért látványosan sem a kráterek, sem pedig a holdbeli hegyláncok nem látszanak a teleszkóp látómezőjében), a jelenség szabad szemmel is gyönyörű látványt nyújt.