kulcsár edina
Egy kutatás szerint a fõemlõsök azon hím egyedei, melyek látványos szakállat vagy sörényt növesztenek, más téren alatta maradnak az átlagnak. De vajon mi a helyzet emberek esetében? Nagyon különös összefüggésre mutattak rá a tudósok!
Egy főemlősökkel foglalkozó vizsgálat szerint a látványosabb külsejű hímek heréi általában az átlagosnál kisebbek. A főemlősök körében az az általános, hogy vagy nagy herét, vagy látványos sörényt illetve pofaszőrzetet növesztenek – a kettő együtt nem megy, vagy legalábbis ritka.
Az ausztrál kutatók több mint 100 hím főemlős adatait hasonlították össze, és arra a következtetésre jutottak, hogy a látványosan férfias külső kialakításához szükséges energia máshol hiányzik. Azok az egyedek, amelyek látványos szakállal, sörénnyel kápráztatják el a nőstényeket, általában a heréjük méretének növeléséből vesztik el a küllem eléréséhez szükséges energiát.
Ez az állítás persze nem alkalmazható egy az egyben az emberek esetére is, mindenesetre elgondolkodtató. A főemlősök esetében az összefüggés nemcsak a szakállra és a sörényre vonatkozik, hanem a többi férfias külső jegyre, mint például a farpofákra, a szőr- és a pofa színváltozataira is. A nagyobb herével rendelkező állatok külseje többnyire átlagos.
A herék mérete a főemlősök különböző fajainál nagy szóródást mutat, a borsszem méretétől a teniszlabdáig, és ehhez hasonlóan a külső megjelenés férfias jegyei is nagyon különbözőek lehetnek. Ám az minden változat esetében tény, hogy a hímek evolúciós célja az utódnemzés – ehhez pedig a nőstények figyelmének hatékony felkeltésén át is vezethet az út. Amelyik hím viszont ebben nem túl szerencsés, az a herék méretén, és ezzel összefüggésben a sperma mennyiségén keresztül győzedelmeskedhetnek ebben az evolúciós játszmában. És hogy a hím ivarszervek miért sérülékeny helyen, a testen kívül foglalnak helyet? A tudósok szerint azért, mert a herék túlmelegedését érdemes elkerülni, a magas hőmérséklet ugyanis árt a hímivarsejtek termelődésének.