tóth gabi
Tavaszi fagykár érte a magyar gyümölcsösöket: a napokban csak úgy repkedtek a mínuszok éjszaka. A gazdák kétségbeesetten próbálták menteni, ami menthető. Küzdelmüket döbbenetes képek mutátják.
A fagykár mértékét egyelőre megbecsülni sem lehet, de az tény, hogy a legtöbb helyen már virágba borultak a gyümölcsfák, amikor lecsapott a hirtelen télbe forduló időjárás. Barackosok, szilvások, cseresznyések, almások leendő termése került végveszélybe, hiszen volt olyan terület, ahol mínusz 8 fokot mértek éjszaka. Szabolcsban valóságos ítéletidő alakult ki hosszantartó hóeséssel, hófúvással, de a hidegbetörés az ország egész területén éreztette hatását.
Az előrejelzéseknek köszönhetően szerencsére sokan készültek a bajra és próbálták menteni, ami menthető. Volt, aki a kisebb méretű fáit egyszerűen nejlonfóliába csomagolta. De nagyobb gyümölcsösökben ez nyilván nem működik. -3 fokig esetleg szóba jöhet BB gaponapermettel a védelmi permetezés, de -4 alatt ez is olyan, mint halottnak a csók. Ráadásul ennél jóval komolyabb volt a helyzet. Ami szóba jöhet ilyenkor: fagyvédelmi öntözés, illetve füstölés. E két ismert módszer közül választották ki a gazdák a számukra inkább szimpatikus vagy a korábban már bevált verziót - számolt be a témáról a lakáskultura.hu.
Nagykőrösön, a Hosszúhát dűlőben gazdálkodik Horváth Zoltán, vállvetve apósával, Szabó Györggyel, aki tapasztalatával, megérzéseivel, mondhatni a gyümölcsös lelkét adja. A Horváth-Szabó gyümölcsösben már alkalmaztak fagyvédelmi öntözést. 2021-ben a várt termés durván 60-70 %-át tudták megmenteni így.
A hidegvizes-jeges módszer lényege, hogy a már virágba borult ágakra vízpermetet irányítanak. A víz azonnal ráfagy a bibékre, a szirmokra és jégpáncélként védi meg a virágot a levegő még hidegebb hőmérsékletétől. Akár mínusz 10 fok esetén is hatékonyan alkalmazható ez a módszer. Fontos körülmény azonban, hogy a porlasztott víznek igen alacsony hőmérsékletűnek kell lennie, hogy az odafagyás azonnal megtörténjen. 14-15 fokos vízzel már nem működik.
A füstölés során klasszikusan nem égő, csak parázsló anyagot gyújtanak be. A módszer alapvető célja a hidegsugárzás csökkentése: füst előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. A módszer hőmegőrző képessége nem túl nagy és csupán kis területen hatékony, viszont vész esetén életmentő lehet.
Persze, ha hirtelen jön a baj, nem biztos, hogy éppen rendelkezésre áll a szükséges alapanyag, emiatt számos alternatív megoldás kering a neten. Az egyik gazda kiürült festékes dobozokba öntött étolajat, abba jól éghető textilt tett és ezt a “kanócot” gyújtotta be. Egész éjjel füstölt a fák körül, őszintén reméljük, hogy megóvta ezzel gyümölcsvirágait a pusztulástól.
A pusztulást az egy nap alatt megbarnult virágszirmok jelzik, így a gazdák először ezt ellenőrzik a fákon. Akkor van esély a termésre, ha a virágot kibontjuk és lefejtünk róla mindent, egészen a miniatűr terméskezdeményig vagy a bibe tövéig. Ha ez nem fekete, vagy barna a fagyok után, akkor még lehet belőle gyümölcs.