Magyar egyetemek kerültek a világ legjobbjai közé

Emlékeztettek: a napokban megjelent rangsor alapján tíz magyar egyetem szerepel a világ legjobbjai között: a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem (SE) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).
Míg tavaly a magyar felsőoktatási intézmények 47 szakterületi listán képviseltették magukat, idén már 56 rangsorban jelennek meg képzéseikkel. A legtöbb szakterületi listára az ELTE (15), a BME (13) és az SZTE (9) került fel. A legnagyobb pozíciójavulást több mint száz helyet előrelépve a BCE könyvelheti el a társadalomtudományok és menedzsment területen. Előkelő helyezést ért el továbbá a BME mérnöki és technológiai területen (211.), a SE élettudományokban és orvostudományban (262.), valamint az ELTE természettudományban (287.)
A közleményben idézték Hankó Balázs felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt, aki elmondta: idén több mint 1000 milliárd forint költségvetési forrás hasznosul a megújult magyar felsőoktatásban. A GDP csaknem 2 százalékát elérő ráfordítással Magyarország Európa élvonalába tartozik - tette hozzá.
A kiszámíthatóbb, tervezhetőbb finanszírozási struktúrában az intézmények számszerűsíthető mutatók teljesítését vállalják, ezek közé tartozik a nemzetközi rangsorokban elért előrelépés is. Az egyetemek felmért igényeik alapján a következő években további 2700 milliárd forintot kapnak újabb beruházásaikra - ismertette.
"A valaha volt legnagyobb fejlesztési program" első üteme már megkezdődött, a kormány 20 felsőoktatási intézmény vagy együttműködő partnere számára biztosított összesen csaknem 200 milliárd forintot. Az egyetemek oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat - jelentette ki Hankó Balázs.

Az Egyesült Államokban az 1970-es évek óta készülnek felsőoktatási rangsorok, ma pedig az országosak mellett számos nemzetközi értékelés is létezik. Ezekre a listákra a legkülönfélébb szempontok szerint kerülnek fel az egyetemek és főiskolák: egyes készítők az oktatás színvonala, mások a tudományos tevékenység vagy a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyei alapján állítják össze a rangsort. Így könnyen előfordulhat, hogy egy egyetem az egyik nemzetközi lista élén végez, míg egy másikra fel sem kerül.

THE, QS, ARWU - sokat jelentenek

A Times Higher Education (THE) című brit felsőoktatási szakfolyóirat minden évben összeállítja a világ 200 legjobb intézményének listáját. A 2010-es rangsor elején amerikai egyetemek sorakoznak – élükön a Harvarddal –, a hatodik helyen pedig holtversenyben a két vezető brit intézmény, a Cambridge és az Oxford áll. A sorrendet minden évben félszáz, az egyes régiók egyetemeit jól ismerő szaktekintély véleménye alapján dolgozzák ki, akik az értékeléskor többek között az intézmények tudományos tevékenységét, az oktatási-tanulmányi teljesítményt, az innovációs eredményeket és a nemzetközi vonzerőt pontozzák.

A szintén brit Quacquarelli Symonds cég 2004 óta készít felmérést. A QS-rangsorban 2010-ben nagy meglepetésre nem a Harvard, hanem a Cambridge szerezte meg az első helyet – ez az első alkalom, hogy nem amerikai egyetem vezeti a 15 ezer akadémikus szavazata alapján összeállított listát. A német Die Zeit hetilap és az ottani felsőoktatási fejlesztési centrum közös rangsorának összeállításakor 34 szempont alapján osztályozzák a német nyelvterület és a környező országok egyetemei és főiskolai képzéseit. Összesített rangsorok helyett főként a választott szakot kínáló egyetemek és főiskolák képzéseit lehet összehasonlítani testreszabott elemzések formájában.

A sanghaji Academic Ranking of World Universities (ARWU) a világ 500 legjobb egyetemét rangsorolja, kifejezetten az intézmények tudományos és kutatási tevékenysége alapján. Százpontos rendszerben értékelik az oktatók és az egykori hallgatók szakmai elismerését, a publikációk számát és idézettségét. Ezt a listát is az amerikai egyetemek, ezen belül a Harvard vezeti, míg az európai intézmények közül a Cambridge és az Oxford került be a legjobb tíz egyetem közé.