VV Fanni tragédiája - íme, ami a borzalmas halál hátterében van

VV Fanni halála sokkolta a közvéleményt. Nem véletlenül: olyan volt, mintha ismernénk őt, mintha a szomszédunkban lakott volna. Pedig valójában legtöbbünk számára nem volt más, mint egy valóságshow celebje, aki megmutatta néhány héten át azt az arcát, melyet addig csak a szűkebb környezete ismert. Mégis felkavar bennünket a halála, hiszen akit be tudunk azonosítani, aki akár csak ilyen furcsa, közvetett módon is ismerős számunkra, annak sorsa, tragédiája mindig jobban megérint bennünket, mint egy vadidegené.

Csakhogy a tragédia kapcsán érdemes megállnunk egy pillanatra. És átgondolnunk, mi vezethetett idáig. Elsősorban pedig számot kellene vetnünk azzal, hány ezrek sodródhatnak szörnyű és kilátástalan helyzetbe, hányan élhetik meg az ítélkezés és a látszólagos csillogás mögött azt a drámát, amiről fogalmunk sincs, és nem is lehet.

Az escortozás csak fedőnév

Manapság az escortozás nagyon kellemesen csengő és elitnek tűnő fedőnév. Pedig valójában vékony a határ a partner kísérgetése és a prostitúció között. Ha van egyáltalán. Az escortozás elméletben kimerülhet annál a pontnál, hogy a választott lány partnerként kíséri a férfit exkluzív eseményekre, csinosan mosolyog az oldalán, növeli a pasi ázsióját. A valóságban azonban óriási az átfedés a pornó és az escort, illetve az ercort és a prostitúció között.

A pornóból ismert nők nagyot kaszálhatnak azzal, hogy bájaikat escort szolgálatásokra is kínálják, hiszen ismertségük miatt árfekvésük is magasabb. Fordítva már nem törvényszerűen működik az út. Az viszont valószínű, hogy nagy részük nem áll meg a találkozás alkalmával puszta kísérgetésnél. Hogy miért nem? A válasz egyszerű. Egyrészt a férfiak maguk is nagyrészt saját kényeztetésükre szerződtetik ezeket a lányokat, legalábbis Magyarországon. Másrészt a komolyabb összegeknek roppant nehéz ellenállni, ha plusz szolgáltatásokért kínálják fel.

A prostitúció körül túl sok a romantika

Évtizedek óta óriási varázslat lengi be a prostitúció egyes ágait. Az emberek nagy többsége végletekben gondolkozik a témáról. Látja maga előtt a kihalt mellékutakon, farmersortokban fagyoskodó, kiélt és unott arcú „szolgáltatókat”. És látja a filmekben, olvassa a könyvekben és újságokban a „hatalommal bíró, előkelő és kiváltságos” kokottokat. Pedig messze nincs ekkora különbség a két réteg között.

A prostitúció valójában sosem járt különösebb kiváltsággal. Legyen szó akár a reneszánsz korról, akár az egzotikus gésákról, ezek a nők mind a társadalmon kívül rekedt, férfiakat kiszolgáló, gyakran jogtól, de legalábbis tisztelettől megfosztott, sérült lelkű lányok voltak, akik nem voltak és nem is lehettek a társadalom szerves részei.

Ítélkezni mindig könnyebb

Amikor VV Fanni eltűnésének kapcsán megjelentek az első hírek, szinte azonnal az első vélemények is - köztük rengeteg ítélkezéssel. Emberek tucatjai nyilvánították ki, hogy „aki k*rvának áll, ne csodálkozzon, ha helyben hagyják”, „úgyis csak kiszökött escortozni egyet külföldre”, „magának választotta ezt az életmódot”. Hogy azóta ezek a vélemények háttérbe szorultak, az főképp annak köszönhető, hogy kiderült, a lány minden valószínűség szerint meghalt. De mi lett volna, ha mégis életben marad? Mennyiben lenne más, ha épp még a testét árulná egy németországi bordélyban? Továbbra is pálcát törnének feje fölött a tömegek. Anélkül, hogy tudnák, mi vezetett idáig, milyen sorsban van része, milyen élet valójában az, amit él. Mert ítélkezni mindig könnyebb. És ez így van minden témában, minden korban, minden platformon, amióta világ a világ. Mert emberek vagyunk. És mert ezt szoktuk meg.

Ezeknek a sorsoknak a fele sem tréfa

Bár a legtöbb lány szerencsére nem hal meg, a lelke mégis halottá válik. Bár nem jutnak VV Fanni sorsára, és nem ír róluk a sajtó, mégsem azért illegetik magukat egy-egy kirakat mögött, mert ez az élet csupa fény és csillogás. Hanem mert úgy érzik, nincs más választásuk. Ezeknek a nőknek a többsége olyan körülmények közül indul az életnek, ahol ez tűnik a legjobb lehetőségnek. Olyan férfival ismerkedik össze, aki észrevétlenül vagy kőkemény manipulációval behálózza és rabszolgasorba taszítja őt. Olyan mintát lát a környezetében, mely nem mutat alternatívát, értéket és kitörési lehetőséget a nélkülözésből. Vagy éppen olyan látszatnak dől be a média és a külsőségek világában, amelyhez túl naiv vagy tudatlan, hogy a helyén kezelje. Nem beszélve azokról a megszállottá váló kuncsaftokról, akik magukénak követelik a szolgáltatásokat, bántalmazzák a lányokat. Ezért VV Fanni halálának egyetlen értelme lehet számunkra, ismeretlenek számára: félretenni az ítéleteinket, és lesöpörni a csillogó mázat a hétköznapi tragédiákról. Melyek, ha nem is végződnek halállal, felérnek azzal a kiégéssel és drámával, melynek nem vagyunk részesei. És amely kapcsán hálát adhatunk az életnek, hogy még csak érteni is nehezen tudjuk.