Még 36 óra sem telt el a születése után, a szülei máris lemondtak róla arca miatt. Mikor később felkereste őket, elzavarták.
A Treacher Collins-szindróma egy rendkívül ritka betegség, amely az arc fejlődésével áll kapcsolatban. Emiatt az ilyen betegséggel született gyermekek arca eltérő a többiekétől, és az felnőttkorukban is így marad. Amikor a kis Jono Lanchaster megszületett, még 36 órát sem élt meg, máris elhagyták a szülei. Úgy döntöttek, nem szeretnének egy ilyen gyermeket nevelni.
A kis Jonónak nagyon nehéz gyerekkora volt: mivel szülei elhagyták, állami gondozásba került, és külleme miatt nagyon sok gyerek piszkálta. Végül egy szociális gondozó, Jean Lanchaster fogadta örökbe, a nevére vette, és hatalmas szeretetben nevelte.
Mindig azt mondta nekem, hogy amikor először meglátott, nem tudott nem mosolyogni, és azonnal érezte a kötődést kettőnk között, amikor megölelt
- emlékezett vissza Jono, akinek azóta már egy gyönyörű barátnője is lett.
Mivel az arcán a csontok és a szövetek eltérő ütemben növekednek, nem volt egyszerű gyerekkora. Bár Jean hatalmas szeretetben nevelte, kis társai sokat bántották, ezért a fiú gyűlölte önmagát. Hosszú időnek kellett eltelnie, míg elfogadta, hogy ő más, mint a többiek. A húszas éveiben már kifejezetten kibékült magával, rendeződött az élete, és megváltozott a gondolkodása. Immáron nem torzszülöttnek érezte magát, sokkal inkább különleges embernek, akinek küldetése van a világon - írja a Mirror.
Ebben az időszakban egyre többet gondolt a biológiai szüleire, mígnem egy napon vette a bátorságot, és felkereste őket. Először az örökbefogadói irodával vette fel a kapcsolatot, és megkérte, hogy tudassák vele a vérszerinti szülei címét. Jono előtt hamarosan már nem volt akadály: levelet írt nekik, amelyben elmondta, hogy immáron készen áll velük találkozni. Erre azonban hamarosan megdöbbentő választ kapott:
Nem szeretnénk semmiféle kapcsolatfelvételt. A további próbálkozásokat figyelmen kívül fogjuk hagyni.
Jono elmondta, hogy bár ez az üzenet nagyon fájt neki, de nagyon büszke volt magára, hogy meg merte tenni ezt a lépést, és lezárt egy elvarratlan szálat. Most alapítványa van, és a hozzá hasonló embereknek próbál segíteni, reményt adni nekik, és támogatni őket, ahogy csak tudja.
