A baloldalon nem gond a zsidózás

"Sosem tartoztunk azok közé, akik elhitték, hogy a Jobbik megváltozott. A Jobbik név maga olyan folytonosságot fejez ki a párt történetének nyíltan rasszista és antiszemita megnyilvánulásokban gazdag éveivel, ami hitelteleníti a párt utóbbi időben vitt mérsékelt irányvonalát. Ezt az álláspontot támasztja alá Gyöngyösi Márton elnökké választása is. Most minden pártnak lehetősége van újragondolni a szövetségi politikáját, és bízunk benne, hogy ezt a magyar belpolitika legfontosabb szereplői meg is teszik, és a továbbiakban nem működnek együtt a Jobbikkal" – nyilatkozta Köves Slomó, az EMIH–Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija a Magyar Nemzetnek azzal kapcsolatban, hogy a korábban zsidók listázására javaslatot tevő Gyöngyösi Márton lett a Jobbik elnöke a hétvégén.

Kérdéses, hogy a Jobbikkal a ­2022-es országgyűlési választáson egy listán induló baloldali pártok megfogadják-e a főrabbi jó szándékú tanácsát, semmilyen elhatárolódást nem lehetett ugyanis látni egyik párt vezető politikusától sem.

A Magyar Nemzet írásban fordult a DK, a Párbeszéd, valamint az MSZP sajtóosztályához, hogy megtudják, miért nem tiltakoznak Gyöngyösi Márton elnöksége ellen, de lapzártáig nem kaptak választ egyik párttól sem.

Holott Szabó Tímea, a Párbeszéd jelenlegi társelnöke egy időben még úgy nyilatkozott, Gyöngyösi nem méltó arra, hogy képviselő legyen. A DK-s Vadai Ágnes egyenesen feloszlatta volna a Jobbikot, Gyurcsány Ferenc pedig kijelentette, hogy nácikkal nem lehet kiegyezni, valamint arra is figyelmeztette elvbarátait, hogy nem szabad elfelejteni a Gyöngyösi által felvetett zsidólistázást. Aztán mégis elfelejtették, legalábbis figyelmen kívül hagyták, amikor szövetséget kötöttek az idei országgyűlési választásra.

Emlékezetes, Gyöngyösi 2012-ben egy később tömegtüntetést kiváltó parlamenti felszólalásában azt szorgalmazta, hogy a kormány mérje fel, hogy 

Az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak.

A tömegtüntetés a nácizmus ellen elnevezésű demonstrációt a Mazsihisz, a Hit Gyülekezete és az Élet Menete Alapítvány szervezte, az eseményen az MSZP akkori elnöke, Mesterházy Attila azt mondta: politikai karanténba kell zárni a Jobbikot. Emellett úgy fogalmazott: „A fasizmus egy vírus, a Jobbik pedig a vírusgazda.”

A tüntetés nyolcadik évfordulóján (amikor a baloldali pártok már megegyeztek a Jobbikkal, hogy együtt indulnak a 2022-es választáson) Mesterházy úgy nyilatkozott a Neokohn internetes portálnak:

A Jobbik akkor még valóban olyan politikát képviselt, hogy egy lapon se szerepelhetett egy baloldali politikus neve az övékével. Azóta látható módon rájöttek, hogy téves utat választottak. Ez a változás a közbeszédet is meghatározza. Ma már nem hangozhatnak el a parlamentben olyan mondatok, amelyeket akkor Gyöngyösi Márton elmondott.

Gyöngyösi Márton egyébként inkább csak magyarázni próbálta 2012-es mondatait, sőt még sajnáltatta is magát, az utána következő reakciók ­miatt. „Ami Mesterházy Attila kijelenté­seit illeti, arról érdemes lenne őt magát megkérdezni. Szocialista politikusként azt tette akkor, amit a szekértáborokra tagolódott Magyarországon politikai ellenfelével tesz egy politikus, ha lehetősége adódik rá: egy Hit Gyülekezete által akkurátusan megszervezett »spontán tömegtüntetésen« kiveszi kontextusából a kijelentést, csavar rajta egyet, és felháborodik. Nem haragszom rá, mert hibáztam, a magyar közéletben pedig hibázni nem lehet, bocsánat pedig nincs. Meggyőződésem, hogy Orbán rémuralma megtanította az ellenzéket a változás képességére, szocialistákat, jobbikosokat egyaránt” – nyilatkozta a jobbikos politikus a Válasz Online-nak egy 2019 eleji interjúban.

Baráti interjúkkal öleli keblére a baloldali sajtó a Jobbik újdonsült vezetőjét. Gyöngyösi Márton a HVG-ben azt fejtegette, már bizonyította, hogy nem antiszemita, az ATV-ben pedig azt, hogy az ideológia soha nem lehet öncélú.

Amint arról beszámoltunk, Gyöngyösi Márton EP-képviselőt választotta a Jobbik elnökévé szombaton a párt kongresszusa. Gyöngyösi valódi nemzeti és valódi konzervatív párt építését ígérte, Európa-párti, értékelvű, önazonos, a saját elveit felvállaló Jobbikot. A megfogalmazás – a párt alapító okirata, a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali szövetségbe való betagozódásuk, illetve politikusaik, köztük az új pártelnök korábbi tetteit és nyilatkozatait tekintve – egészen szürreális.

Emlékezetes, Gyöngyösi Márton 2012-ben egy országgyűlési felszólalásában arról beszélt, szerinte listázni kellene a zsidó származású képviselőket. Ezzel óriási botrányt keltett, számtalan zsidó szervezet fejezte ki tiltakozását. Korábban az izraeli nagykövetség elé szervezett jobbikos tüntetésen a zsidó államot népirtással vádolta, továbbá követelte a hazai zsidó egyházak betiltását.

A most brüsszeli nótát fújó politikus 2014-ben nemzetközi megfigyelőként részt vett a Krím félsziget elcsatolását célzó népszavazáson – amiért kitiltották Ukrajnából –, és példaként állította Oroszországot a kisebbségvédelem területén, károsnak nevezve az akkor bevezetett uniós szankciókat. Jelenleg viszont épp újabb szankciókat követel Oroszország ellen, és kiáll Ukrajna mellett.

Hollik István, a kormánypártok kommunikációs igazgatója a Hír TV-ben kijelentette: „Gyöngyösi Márton tökéletesen alkalmas a Jobbik vezetésére, mert legalább anynyira keszekusza utat járt be, mint a Jobbik.” Hollik felidézte Gyöngyösi listázási ötletét, valamint azt is, hogy az EP-képviselő támogatta a kötelező migrációs kvóta tervét.

Fölöttébb érdekes, amint a baloldali sajtó baráti interjúkkal keblére öleli a Jobbik újdonsült vezetőjét, megkezdődött a szerecsenmosdatás. Az ATV-ben Gyöngyösi a párt általa karakteresnek nevezett politikájával kapcsolatban úgy magyarázkodott: „Az ideológia nagyon szép, és nagyon jó, ha tudjuk, mi az identitásunk, de ez soha nem lehet öncélú.” A HVG-nek azt mondta, nem ideológiát, hanem gyakorlati megoldásokat kínál a szavazóknak. Mindazonáltal világos gondolatokat akar megfogalmazni egy szociálisan érzékeny, keresztény, jobbközép, nemzetikonzervatív párt meghatározásához, mivel úgy véli, a magyar politikai palettán ott tátong egy űr. Közölte: lezárja a belső konfliktusokat, mert „az összes ellenzéki párt rossz állapotban van most, a Jobbik hátránya hozzájuk képest, hogy a mi belső konfliktusaink a nagy nyilvánosság előtt, a felszínen zajlanak, ami nem szerencsés”.

Jakab Péter frakcióvezetővel már beszélt arról, miként működhetnek együtt úgy, hogy a Jobbik elkerülje az SZDSZ-esedés rémét, nem szeretne a Jobbik Retkes Attilája (utolsó elnöke – a szerk.) lenni. Leszögezte: nincs visszatérés a
radikalizmushoz, „szörnyű, súlyos és szégyellni való dologként” értékelte, amikor a zsidók listázását sürgette, de szerinte azóta bizonyította, hogy nem antiszemita. A Krím elcsatolásának szorgalmazását téves megítélésnek, aránytévesztésnek nevezte.