tóth gabi
Évrõl-évre egyre kevesebben vállalják a rengeteg munkát, amivel az édes, gyönyörû piros málna termesztésével jár. Az elmúlt negyedszázad alatt, 90 százalékkal lett kisebb a termõterület az országban, így egyre kevesebb és egyre drágább málna kerül az asztalunkra.
Hiába az egyik legfinomabb, a magyar fajták már rég nem bírják azt a szárazságot, ami évről-évre csak egyre nő. Míg évtizedekkel ezelőtt még rengeteg család megélt a málna termesztéséből, ma már alig éri meg eladni.
"Aki dolgozik vele, az jár a legrosszabbul! Alig-alig van már fiatal a környéken, aki foglalkozik málnával, főleg azért, mert 2 hónap alatt kellene megtermelni az egész évi betevőt" – mondja Hajdúné Szerecz Vera, aki Iharosberényben foglalkozik a gyümölccsel. Õ már meg sem próbál megélni belőle, így viszont patthelyzetben van, mert a felvásárlónak át kéne adnia délig, ezt munka mellett nem tudja megtenni. Nem is beszélve arról, hogy fele annyiért veszik meg a termelőtől, mint amennyiért a piacon árulják.
Ezért nem őshonos fajokat kellett telepíteni, hogy továbbra is lehessen termelni. Ezeket is ugyanúgy kell gondozni, és mindent kézzel: kapálni, metszeni, összekötözni a töveket. Ráadásul állandóan locsolni kell, amihez kútra is szükség van.
Mravik János és neje, 25 éve termelnek, de már nem lesz kinek átadni a kosdi (Vác közeli) földet.
"Alig vagyunk már páran, akik csináljuk a faluban, fél hektáron termelünk, 3 fajtát. Rengeteg a munka vele, a gyerekek sem vállalják. Mi sem fogjuk már sokáig csinálni" – mondta a házaspár a %Ripost%-nak.
A piacon még a többi árus is hozzájuk irányít, szemmel láthatóan szakértőknek számítanak. Õk 1300 forintért adják most terményüket, ami legfeljebb 1000 forintig mehet le a szezon végére.
A piacokon egyébként 1200-1400 forintért kaphatjuk meg a pirosló szemeket. Évek óta így alakul az ár, de a termés egyre csökken. A termelők szerint legalább 5 százalékkal lesz kevesebb évente.
A csütörtöki Ripost napilapból további részleteket is megtudhat!