Visszatért a toportyánféreg, már a budai hegyekben portyázik

Évek óta fel-felröppen a hír az aranysakál, vagy más néven nádi farkas magyarországi elszaporodásáról: sokan csak legyintenek rá, és felesleges pánikkeltésnek tartják, mások pedig aggódva figyelik a híreket, és megrémülnek, ha szokatlan neszezést hallanak a kertjük végéből éjszaka. Hiszen Arany János Toldija egy aranysakállal küzdött meg, joggal merül fel a kérdés: vajon veszélyes lehet ez a vad az emberre? A nyilvános fórumokon közben egymást érik a rémisztő történetek a rejtőzködő ragadozóról.

Volt, aki maga látta, hogy a szomszédja kisméretű kutyáját a kerítésen keresztül húzta ki a toportyánféreg – magát az öldöklést nem, de a tetemet másnap reggel igen. Sok dél-magyarországi faluban, főleg Somogy- Baranya- és Bács-Kiskun megyében felhangzik a nádi farkas félelmetes hangja az éjszakában, és lássuk be, nem lehet könnyű ilyen vonyítás mellett nyugodtan aludni:

Van, hogy a gazdák éjszaka a kutyaugatásra mennek ki a kertbe, és akkor látják meg a fenevadat. De olyan is előfordul, hogy a házikedvencnek esze ágában sincs harcba szállni a falkában portyázó sakálokkal; a gazda csak onnan tudja, hogy valami veszélyes állat garázdálkodik a kertben, hogy a kutyája rettegve nyüszít a nappaliban. Sokan számolnak be arról, hogy fényes nappal mészárolták le az aranysakálok a teljes baromfiállományt.

Sokan nem csak a kutyájukat, de a macskáikat is féltik tőlük; ugyanis az egyébként pockokra, apróvadakra utazó ragadozó könnyen elkaphatja a házi cirmost is. Sokan nevetségesnek találják ezeket a történeteket; viszont a déli megyékben, vagy Pest Megye déli részén élők már kevésbé mosolyognak. Arrafelé ugyanis egyre több helyen észlelik az aranysakál jelenlétét. Sőt, újabban a Budai hegyekből is beszámolnak hasonló találkozókról.

A kételkedők, legyintgetők számára is nyugtalan híreket közölt az M1 csatorna február 17-ei műsorában Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője: az aranysakál az elmúlt évtizedekben drasztikusan elszaporodott Magyarországon. A szóvivő elmondta, hogy a toportyán korábban honos faj volt hazánkban, de a '80-as évekre teljesen eltűnt: részben a vadászat, részben a tájátalakítás miatt. A  '90-es évek elején ugyan újra megjelent, s azóta a számuk megsokszorozódott. Napjainkban összesen 6500 példányt tartanak számon a szakemberek. A szóvivő hozzátette, valószínűleg az okozhatta az állomány növekedését, hogy a szomszédos országokban is elszaporodott ez a ragadozó.

A farkasnál kisebb, rókánál valamivel nagyobb, tíz kiló körüli sakál nem jellemző, hogy nála nagyobb állatokban kárt tenne, és elsősorban a téli időszakban merészkedik a lakott területek közelébe. Hanga Zoltán hangsúlyozta: attól nem kell tartani, hogy emberre támad az aranysakál; csak akkor lehet vele probléma, ha veszélyben érzi magát.