tóth gabi
Az õsemberközösség férfi tagjainak bizony jó okuk volt tartani a korabeli asszonyoktól! Döbbenetes összefüggésre jöttek rá a régészek.
A régészek nemrég 94 közép-európai őskori csontvázat vizsgáltak. Ezek a nők időszámításunk előtt 5300 és időszámításunk után 850 között éltek Közép-Európa növénytermesztő és állattenyésztő közösségeiben, csontjaikból pedig az derül ki, hogy a karjuk vastagabb lehetett, mint a mai profi evezősöké. Nem is csoda, hiszen rengeteget dolgoztak: szántottak, arattak, gabonát őröltek, mindezt pedig kézi erővel tették. Ráadásul a munka már kislánykorban elkezdődött, és egész életen át tartott.
Vagyis szó sem volt róla, hogy a nők csak a ház körül tevékenykedtek volna, a férfiakra hagyva a kemény fizikai munkát.
A csontok egyébként még évezredekkel később is remekül tanúskodnak egy ember táplálkozásáról és fizikai aktivitásáról. Korábbi csontvizsgálatokból az is kiderült, hogy amikor a vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozó ősemberek letelepedtek, vékonyabbak lettek a lábaik, és erősebbek a karjaik, hiszen már nem kellett annyit gyalogolniuk.
Amikor az ősasszonyok csontjait összehasonlították a ma élő nők csontjaival, kiderült, hogy a neolitikum idején, körülbelül 7000 évvel ezelőtt élt nők karcsontja 11-16 százalékkal volt vastagabb a mai sportolókénál, míg a bronzkoriaké, akik körülbelül 4000 éve éltek, mintegy 9-13 százalékkal. Nagy valószínűséggel ezek a nők már gyerekként elkezdték a kemény munkát, amikor a csontjaik még növésben voltak.
Az őskori asszonyok egy részének a leletek alapján gyengébb volt a lába, mint a mai nőké - ők lehettek azok, akik naphosszat a gabonát őrölték és valószínűleg többet ültek. Néhányuknak viszont olyan erősek voltak a lábai, mint a mai futóknak – valószínűleg ők legeltették az állatokat és közben sokat gyalogoltak. Az is tény azonban, hogy az öröklött tényezőket a kutatás során nem tudták figyelembe venni a tudósok. Ám az mindenképp igaz, hogy a gyenge, védelemre szoruló, törékeny nő ideálja sokkal később terjedhetett el. Ezeket az erős, kigyúrt asszonyokat ma akár férfiasnak, túlságosan izmosnak is tarthatnánk, és férfi kortársaik sem igazán lehettek nagy erőfölényben velük szemben. Az őskori férfiak számára azonban jó eséllyel az lehetett igazán vonzó szexuálisan is, akiről feltételezni lehetett, hogy termékeny, és a munkát is bírja. Fizikai erejük miatt a nők vélhetően éppolyan rámenősek lehettek, mint férfi kortársaik - szó sem volt arról, hogy szexuális téren csak a férfiak lehettek dominánsak.