Hidvéghi Balázs: az Európai Parlament szélsőséges irányba mozdult el

Az Európai Parlament (EP) szélsőséges irányba mozdult el, a legalapvetőbb demokratikus szabályokat rúgják fel, nemcsak Magyarországot támadják, hanem az Európai Bizottságot is azért, mert tárgyal vagy megállapodik Magyarországgal bizonyos kérdésekben - jelentette ki Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
 

    Hidvéghi Balázs úgy fogalmazott, az európai együttműködés alapjait kezdi ki, hogy az EP képtelen elfogadni: Magyarország álláspontja  eltér a testületétől "a legforróbb kérdésekben", mint a háború vagy Ukrajna támogatásának ügye, illetve olyan morális témákban, mint az LMBT-propaganda, a gyermekvédelem.
    A politikus hangsúlyozta, az eltérő véleményekkel együtt kell tudni élni, az, hogy Magyarországot a szavazati jog elvételével fenyegetik "már mindennek a vége".
    Az Európai Parlament Magyarországot elítélő határozata - amelyet a magyar "dollárbaloldal" EP-képviselői is megszavaztak - pusztán nyomásgyakorlás, "részben a kampányt jellemző hangoskodás" - mondta. A szavazati jog megvonását az Európai Bizottság vagy a tagállamok egyharmada kezdeményezhetné, majd erről a tanácsban egyhangú döntésnek kellene születnie. Ezekre gyakorlatilag nincs reális esély - jelentette ki a képviselő.
    Hidvéghi Balázs szerint az EP-ben folyó vitát személyeskedés, teljesen megalapozatlan, szélsőséges kijelentések és más véleményének a teljes elutasítása jellemzi. Ebben felismerhető "a Soros-hálózat működése" - tette hozzá. Ez a hálózat különböző szervezeteken, aktivistákon keresztül beépült az európai intézményekbe: a parlamentbe, az unió bíróságába vagy a strasbourgi emberjogi bíróságba, egyre erőszakosabban lép fel a más véleménnyel szemben, az alapvető toleranciát sem gyakorolja már, és megbélyegez mindenkit, aki a sajátjától eltérő véleményeket fogalmaz meg - fejtette ki.
    A képviselő kitért arra is, hogy közben a legfontosabb társadalmi, politikai kérdésekről Nyugat-Európában nem kérdezik meg az emberek véleményét. Az átlagember, a szavazópolgár azzal szembesül, hogy megkérdezése nélkül alapvető változásokat erőltetnek a migráció, a társadalom megváltoztatása, az LMBT-témában vagy a háború kérdésében - mondta.
    Ami Brüsszelben folyik, az nem tükrözi az emberek többségének véleményét, Brüsszel "magába zárkózó, ideologikus, erőszakos központtá vált" - jelentette ki a politikus, hozzátéve: ez ellen fel kell lépni. Mint mondta, ennek egyik eszköze Magyarországon, hogy megkérdezik az embereket, ezért tartanak nemzeti konzultációt, melynek most zárult le egy újabb, nagyon sikeres köre.
    Az EP-képviselők azért támadták Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és a bizottságot, mert részben megállapodásra jutott Magyarországgal, amivel elismerte, hogy a jogállam rendben van és jól működik - közölte Hidvéghi Balázs. Hozzátette: nem akarják, hogy ilyen, akár kisebb megállapodások vagy sikertörténetek jöjjenek létre, mert annyira ellenségesek, annyira elfogultak Magyarországgal szemben.
    Kitért arra, hogy eközben az Európai Tanács a következő napokban nagyon fontos döntés előtt áll, mivel határozni kell Ukrajna támogatásának módjáról. Az Európai Bizottság korábban 50 milliárd eurós, négy évre előre megajánlott pénzösszeget javasolt, ami a költségvetés módosítását jelentené. Magyarország ezzel szemben azt mondja, sokkal jobb lenne ezt nem közös kölcsönfelvétellel, hanem az uniós büdzsén kívül megtenni, és inkább rövid távra adni, hiszen nem tudni, hogyan alakul a háború, mi lesz a fronton, mi lesz a politikai életben - mondta Hidvéghi Balázs.

Ez igazi diktátortempó – reagált legújabb videójában a közösségi oldalán Hidvéghi Balázs arra, hogy Katarina Barley baloldali európai parlamenti képviselő azt javasolta, hogy vonják meg Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban,

– jelentette ki a fideszes politikus, aki leszögezte, hogy az eltérő vélemény az nem zsarolás, egy demokráciában ezzel együtt kell élni.

Érkeznek a módosítók az állásfoglalásra irányuló indítványhoz a magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós forrásokról. A Baloldal és a Renew-frakció is bejelentkeztek.

Nincs nyugalom a magyar elnökség kapcsán

Egyébként az eredeti szöveg is megalapozott ennek, megkérdőjelezik benne, hogy a magyar kormány képes lesz-e hitelesen teljesíteni a feladatát, mint a soros elnökséget képviselő állam. A szöveg emellett felszólítja az Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket, és állapítsák meg, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az EUSZ 7. cikkének (2) bekezdése szerinti uniós értékeket.

Repülhet Von der Leyen és csapata

A másik módosítót a Renew pártcsalád nevében Cseh Katalin és Moritz Körner nyújtották be. A képviselők arra emlékeztetnek, hogy 

A bizalmatlansági indítvány pedig jelentős következményekkel járhat. A bizottság lemondhat, és az Európai Parlamentnek lehetősége van egy új bizottság kinevezésére.

Az eljárás a következő lépéseket tartalmazza:

• Indítvány benyújtása: Az indítványt a parlamentnek kell benyújtania. Legalább a szavazatok többségére van szükség az elfogadásához.
• Viták és bizottsági vélemények: Az indítvány után a parlament vitákat folytat és bizottsági véleményeket gyűjt. Ezek a lépések hozzájárulnak az érvek és ellenérvek körültekintő értékeléséhez.
• Szavazás: A parlament a bizalmatlansági indítványról szavaz. Az indítvány elfogadásához a leadott szavazatok többségére van szükség.
• Lehetséges következmények: Ha az indítványt elfogadják, az Európai Bizottság lemondhat. Ezt követően az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak együttesen kell kineveznie egy új bizottságot. Az új bizottságot az Európai Parlament jóváhagyása után hivatalba léptetik.

Hideg zuhanyként érte Brüsszelt és a tagállami vezetőket Charles Michel bejelentése, hogy EP-képviselőnek jelölteti magát, és megválasztása esetén lemond mostani tisztségéről. Az így előálló helyzet kezelésére szabály hiányában a legkülönfélébb javaslatok születnek. Sokan nemcsak magát a döntést, de a bejelentés módját sem tartják tisztességesnek.

Az első döbbenet átadta helyét a felháborodásnak Brüsszelben, miután az Európai Tanács elnöke bejelentette, hogy európai parlamenti képviselőnek jelölteti magát. Ez pedig azzal jár, hogy megválasztása esetén – ami szinte biztosra vehető – jóval mandátumának novemberi lejárata előtt távozik pozíciójából – épp akkor, amikor az új izottság összeállítása körüli vitákban neki kellene megegyezésre bírni a tagállami vezetőket.

Ez abszolút botrányos dolog

− idézte a Politico hírportál Andrew Duffot, az Európai Politikai Központ munkatársát.

− vélekedett Karoline Edtstadler osztrák EU-ügyi miniszter.

A legfontosabb kérdés azonban, hogy mi lesz az Európai Tanács vezetésével, ha Michel júliusban angolosan távozik. A pozíció betöltése része azoknak a politikai alkuknak, amelyek az új bizottság felállítását előzik meg. Mint fentebb már említettük, az ezzel kapcsolatos kompromisszumkeresés éppen a távozó elnök feladata lenne, azonban Michel EP-képviselőként ebben már nem vehet részt.

A helyzet áthidalására több megoldási javaslat is született. Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök szerint a soros elnökséget betöltő Belgium miniszterelnöke, Alexander de Croo pótolhatná Michelt, vagy pedig egy átmeneti elnököt kellene választani, aki végigviszi a mandátum hátralévő részét.

− szögezte le egy hozzá közel álló tisztviselő.

Charles Michel nem sokat tett le az asztalra a tanács elnökeként, valamint sokszor támadták horribilis utazási költségei miatt is. Amikor jövő szerdán az Európai Parlament elé áll Strasbourgban, valószínűleg nem sok jóra számíthat majd a képviselőktől.

A jelenlegi tervek szerint az EU vezetői június 17-én és június 7-28-án tartanak megbeszélést Michel utódlásáról. A lehetséges jelölteké között felmerült Pedro Sánchez spanyol és Mette Frederiksen dán kormányfő, illetve Mario Draghi korábbi olasz miniszterelnök neve is.

A Magyar Nemzet megkeresésére Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének (Eustrat) munkatársa elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a leendő elnök valamely nagy európai pártcsaládból, és kisebb vagy keleti tagországból fog kikerülni, hogy a semlegességét, pártatlanságát biztosítsák.

Olyan felvetés is napvilágot látott, hogy egyesíteni kellene a bizottság és a tanács elnökének pozícióját. Kalas Vivien szerint e mellett és ellene is szólnak érvek. Egyrészt a két pozíció egyesítésével egyértelművé válna, hogy ki az EU vezetője, másrészt viszont azt is jelentené, hogy egy közösségi érdekeket képviselő intézmény – a bizottság – vezetőjének kellene elősegítenie a megegyezést az Európai Tanácsban. A semlegessége nem lenne így biztosítva, félő, hogy föderálisabb irányba igyekezne terelni az EU-t, a nemzetek súlya pedig csökkenne – figyelmeztetett a szakértő.