Újabb hatalmas migránskaraván tart az Amerikai Egyesült Államok felé

Lezárták Dél-Mexikó legforgalmasabb autópályáját az illegális bevándorlók és átutazási engedélyt követelnek a hatóságoktól. A migránsok nem akarnak a közép-amerikai országban maradni, mindannyian az Egyesült Államokba akarnak eljutni.

Több száz fős tömeg egy négysávos autópályát zárt le szerdán Huixtla városától északra, így követeltek maguknak átutazási engedélyt Mexikón keresztül az Egyesült Államok déli határáig. Volt, aki keresztbe feküdt az úttesten, mások sátrakat állítottak fel, a migránsok teljesen megbénították a régió legforgalmasabb útvonalát.

„Nem akarunk itt maradni, tovább akarunk menni, de ha nincs engedélyünk, visszaküldenek minket. Sokakat már kitoloncoltak, sokakat visszaküldtek Mexikó déli határáig. Semmilyen módon nem akarnak segíteni nekünk, nem nyújtanak megoldást semmire. Azt mondják, hogy oldjunk fel két sávot, de nem fogunk, mert tudjuk, hogy úgysem adják meg nekünk az engedélyeket” – mondta egy venezuelai migráns.

A több ezer fős migránskaraván csaknem két hete indult útnak Mexikó déli határától észak felé, miután többségük hónapokig hiába várt az átutazási engedélyre.

Sok illegális bevándorlónak elfogyott a pénze, ezért továbbindultak iratok nélkül. Mivel a következő városban ismét sikertelenül próbáltak iratokhoz jutni, letáboroztak a közeli autópálya egyik ellenőrző pontjánál. A karaván egyik szervezője szerint a blokád folytatódni fog, mert a migránsok félnek a bűnözőktől, az embercsempészektől és a zsarolóktól, akiknek ki vannak szolgáltatva, ha tovább gyalogolnak.

„A migránsok élete is számít. Megölik őket azzal, hogy átadják őket a szervezett bűnözésnek, pedig tudják, hogy papírok nélkül kiszolgáltatottabbak, és tudják, hogy ezeknek az embereknek menniük kell tovább” – magyarázta az aktivista.

A migránsok azt remélik, hogyha eljutnak az Egyesült Államok déli határáig, ott már idővel átengedik őket. Joe Biden amerikai elnök a múlt héten jelentette be, hogy a biztonságos és rendezett migráció érdekében kiterjesztik a legális bevándorlási lehetőségeket, és munkavállalói engedélyeket biztosítanak a migránsoknak.

Pedig már az Egyesült Államok északi nagyvárosaiban, például New Yorkban és Chicagóban is túlterheltek a befogadóközpontok.

Közben a Közép- és Dél-Amerika határán fekvő Panamából rekordszámú migránst jelentettek az idei év első felében. Szeptemberig mintegy 420 ezer illegális bevándorló érkezett az országba Kolumbia felől, akikhez további ezrek csatlakoztak Hondurasból, El Salvadorból, Guatemalából és a karibi országokból az Egyesült Államok felé.

A migránskaravánok naponta akár 50 kilométert is megtesznek. A mexikói hatóságok eddig nem találtak megoldást a tömeges migráció visszaszorítására. Az illegális bevándorlók növekvő száma az Egyesült Államokban is egyre komolyabb problémát jelent.

Illegális bevándorlók sátrai sorakoznak egy chicagói rendőrörs előtt. Van, aki már hetek óta a rögtönzött táborban él. Az Egyesült Államok északi részén fekvő nagyvárosban a héten már fagypont alá esett a hőmérséklet. A dél-amerikai migránsok szervezete pedig nincs hozzászokva a hideg időjáráshoz. Sátraikat jobb híján kartonpapírral és rongyokkal bélelik ki. Így védekeznek a fagy ellen.

„Váratlanul ért minket a havazás. Mivel nincs hová mennünk, kénytelenek voltunk a sátorban maradni. Elvittük a gyerekeket egy időre a boltba, hogy melegedjenek. Engedélyt kaptunk arra, hogy behúzódjunk a rendőrség épületébe, de az teljesen tele volt, nem fértünk be” – mondta egy venezuelai migráns.

Bár a befogadóközpontokban már most sincs elég hely a migránsoknak, Közép-Amerikában újabb tömegek tartanak az Egyesült Államok határa felé. Mexikó déli részéről hétfőn indult el egy migránskaraván, amelyben egyes becslések szerint akár 8 ezren is lehetnek.

Az illegális bevándorlók közül sokan azt állítják, hogy már ételre sincs pénzük, ezért indultak útnak. Erre azonban sem a mexikói, sem az amerikai hatóságoktól nem kaptak engedélyt.

„Azt mondták nekünk, hogy az elnökök meg fogják oldani ezt a helyzetet, de nem látunk semmilyen megoldást. A megbeszéléseken valójában nem született olyan döntés, amely csökkentette volna a migrációt vagy megoldotta volna a problémát. Egyikük sem állt ki az itt lévő migránsok mellett” – mondta a karavánt szervező egyik aktivista, utalva a latin-amerikai országok vezetőinek múlt havi csúcstalálkozójára ahol a résztvevők végül a migrációs célországokat szólították fel a helyzet megoldására.

Saját kezébe vette viszont az ügyet Haiti kormánya. Egyik napról a másikra töröltek minden légi járatot a főváros, Port au Prince és Nicaragua között, ahonnan már szárazföldön is el lehet jutni az Egyesült Államokba.

A döntéshez még indoklást sem fűztek. Hétfőn csalódott utazók tömegei szembesültek azzal, hogy nem hagyhatják el a szigetországot.

„A haiti miniszterelnök úgy döntött, hogy leállítja az összes járatot anélkül, hogy figyelmeztetett volna minket. Mi viszont mindent pénzzé tettünk, amink volt, én eladtam a földemet, mindenemet, hogy összegyűjtsek négyezer-ötszáz amerikai dollárt, de most mihez kezdjek” – panaszkodott egy nő.

Sokan inkább a menekülést választják, minthogy a nagyrészt bűnbandák által irányított Haitiben maradjanak. Becslések szerint az elmúlt három hónapban több, mint 30 ezer migráns jutott el repülőn Nicaraguáig.

Mint ismeretes az Egyesült Államok Mexikóval határos államainak kormányzói – többek között Greg Abbott texasi kormányzó –, közel ötvenezer migránst szállíttattak New Yorkba, egy olyan „menedékvárosba”, amely régóta büszke arra, hogy megvédi az illegális migránsokat a letartóztatástól és a kitoloncolástól.

A migránsok elszállásolása azonban sokba kerül, a metropolisz lakói ugyanis tavaly július óta több, mint 500 millió dollárt voltak kénytelenek elkölteni az újonnan érkezett migránsok ellátására, a teljes összeg jövőre várhatóan pedig a négymilliárd dollárt is meghaladhatja – ismerte be márciusban Kate Smart, a polgármester hivatalának szóvivője.

Fenntarthatatlannak nevezte a helyzetet. A nagyváros továbbá a múlt hónapban közölte, naponta ötszáz migráns érkezik, ráadásul a határátkelők számának emelkedésére lehet számítani, ezért a metropolisz az állam más részeire is migránsokat fog telepíteni.

Harc a migránsok elhelyezése ellen

A New Yorkon kívüli megyék ennek okán számos eszközzel harcoltak a betelepítés ellen,

és akadályokat gördítettek a migránsok áthelyezése elé, többek között szükségállapotot hirdettek, vagy pedig megtiltották a szállodáknak, hogy ideiglenes szállást nyújtsanak a migránsok számára.

A Reuters hírügynökség értesülései szerint ezzel szemben legalább kilenc megye perelte be New York városát a migránsok áthelyezésének megakadályozása érdekében, mindemellett pedig a nagyvárossal szerződésben álló szállodaüzemeltetők is perre vitték az ügyet, szerintük ugyanis a megyék vezetése akadályozza üzleti tevékenységüket.