Újabb 20 milliárd eurós segélycsomagot küldenének Ukrajnába

Egy javaslat szerint az unió a következő négy évben folyamatosan finanszírozná Kijev hadászati kiadásait. Magyarország szerint ez elfogadhatatlan. Szakértők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy Brüsszel hosszú távú háborúra készül.

Az amerikai kazettás bombák első bevetése pusztító erejűre sikerült. Az orosz csapatok megpróbáltak fedezékbe vonulni, amikor közéjük csapódnak a lövedékek, azok azonban hatalmas területen szóródtak szét és mindent letaroltak.

Köztudott, hogy ezek a fegyverek rendkívül halálosak és még évtizedekkel később is veszélyt jelentenek, a fel nem robbant részek megcsonkíthatják és megölhetik a civileket. A dublini egyezmény 2008 óta tiltja a használatukat, ám az Egyesült Államok, Kína és Oroszország nem írta alá a korlátozást. Ezért adhatott az USA kazettás bombákat Kijevnek.

Ukrajna felfegyverzése folyamatos, a Nyugat az országot a legmodernebb rakétákkal, lőszerekkel és tankokkal látja el, de töménytelen mennyiségben önti bele a pénzt is.

Brüsszel most újabb támogatást adna Ukrajnának. Hatalmas összegről, 20 milliárd euróról, azaz 8 ezer milliárd forintról van szó.

„Ez egy újabb háborúpárti brüsszeli javaslat, amelyet Magyarország nem támogat” – szögezte le a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta: az unió béke helyett hosszú távon a háború mellett kötelezi el magát.

„Ahelyett, hogy mindenki a békére koncentrálna, ma gyakorlatilag bejelentették, hogy négy évig még egészen biztosan fent akarják tartani a háborús berendezkedést” – jelentette ki Szijjártó Péter.

Ukrajna támogatását a tagállamoknak kellene finanszíroznia, hazánkra azonban ez 200 millió eurós (77 milliárd forintos) terhet róna.

Elemzők úgy vélik, hogy Brüsszel ellenőrizetlenül önti a pénzt Ukrajnába, amely csődbe viheti az egész Európai Uniót. A legújabb javaslattal pedig azt is beismerték, hogy a szanciók kudarcot vallottak.

„Rettentő érdekes visszacsatolása annak a nem is olyan régen még minden létező platformon hangoztatott európai uniós érvelésnek, hogy nem lesz itt semmiféle hosszú háború, mert a szankciók majd ellehetetlenítik Oroszország azon képességét, hogy folytassa a háborút. Nem lehetetlenítették el, a szankciók egyszerűen nem működnek, a háború pedig ugyanúgy folytatódik. Ezt Európai Unió látványosan beismerte azzal, hogy hosszú távon háborúra rendezkedik be” – fogalmazott Erdélyi Rezső Krisztián, a Nézőpont Intézet elemzője.

A magyar kormány ezzel szemben a háború kezdete óta úgy fogalmaz: mielőbbi tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

Az Egyesült Államok újabb 1,3 milliárd dollár értékben küld rakétarendszereket, tüzérségi lövedékeket és drónokat Kijevnek. Közben az Európai Tanács is előállt egy javaslattal. 20 milliárd eurót, azaz 8 ezer milliárd forintot fordítana a következő négy évben ukrajnai fegyverszállításokra. Szijjártó Péter szerint ez azt jelenti, hogy Brüsszel már hosszú távon is háborús kilátásokat vizionál Európának.

Sorozatvetőkkel lőtték a rakétákat az oroszok a harkivi régióban. Heves harcok dúltak. Lőszerraktárakat és légibázisokat támadtak. Füstöltek a tankok a túloldalon is. Az ukránok válaszul az eddigieknél is kegyetlenebb fegyvereket, kazettás bombákat vetettek be.

A kioldás után apró minibombákra széteső lövedékek halálosak és még évtizedekkel később is hatalmas veszélyt jelentenek a fel nem robbant részek, megcsonkíthatják és megölhetik a civileket. Ezért 2008-ban a dublini egyezmény tiltotta meg használatát. De a nagy fegyvergyártók – Kína, Oroszország és az Egyesült Államok – nem írták alá a korlátozást. Ezért küldhetett az USA kazettás bombákat Ukrajnának. Az első szállítmányok pedig már meg is érkeztek a frontra.

„A kazettás bombákkal nagyon széles területet tudunk elérni, ahol sok katona és páncélozott jármű található. Hamarosan elkezdjük használni”

– mondta egy ukrán katona.

A Biden-kormányzat közben egy újabb 1,3 milliárd dolláros fegyverszállítmányt is bejelentett.

Többek között rakétarendszerekkel, tüzérségi lövedékekkel és drónokkal segítik Kijevet. De az Európai Unió is folytatná Ukrajna felfegyverzését.

Továbbra is háborús hangulat uralkodik Brüsszelben – közölte Szijjártó Péter az uniós külügyi tanács ülésének szünetében. A külügyminiszter hangsúlyozta:

a legújabb javaslat szerint az unió 20 milliárd eurós, azaz 8 ezer milliárd forintos katonai segítséget nyújtana Ukrajnának a következő négy évben.

„Ahelyett, hogy a békére koncentrálnánk, arra koncentrálna Brüsszel és arra koncentrálnának az európai országok, hogy mielőbb béke legyen a szomszédságunkban, ahelyett ma gyakorlatilag bejelentették, hogy négy évig még egészen biztosan fent akarják tartani a háborús berendezkedést. Megmondom őszintén, döbbenetes ez a javaslat, nemcsak a 20 milliárd euró miatt, nemcsak a fegyverszállítások miatt, hanem amiatt, hogy ez egy következő négyéves program, amely mégegyszer mondom, ezek szerint négy évre háborús kilátásokat vízionál európa számára” – mondta a külügyminiszter.

Szijjártó Péter hozzátette: a háborúnak nincs megoldása a harctéren, minél több fegyvert szállítanak Ukrajnába, annál több ember fog meghalni. A magyar kormány álláspontja ezért világos: mielőbbi tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség.

Odesszában és Mikolajivben is életét vesztette egy-egy helyi lakos az orosz erők dél-ukrajnai régiókat ért támadásában – közölték csütörtökön megyei és városi közigazgatási vezetők.

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzója arról számolt be a Telegram közösségi oldalon, hogy Odesszában egy polgári épület biztonsági őre meghalt a támadás miatt, nyolcan megsebesültek, köztük a katasztrófavédelem három munkatársa. A kormányzó közölte, hogy Odesszában megrongálódott a kínai főkonzulátus épülete az orosz támadás következtében, kitörtek az épület ablakai.

Anatolij Petrov, Mikolajiv polgármesterének tájékoztatása szerint Mikolajivban egy halálos áldozata volt a támadásnak, és a mentést végzők nap közben emeltek ki egy újabb sebesült férfit a romok alól. Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzójának korábbi közlése szerint a megyeszékhelyen 19-en sebesültek meg, köztük öt gyermek. Károk keletkeztek legalább öt többszintes lakóépületben és mintegy 15 garázsban.

Az ukrán légierő jelentése szerint a légvédelem 18 légi célpontot semmisített meg abból a 19 robotrepülőgépből és 19 drónból, amelyet az orosz erők az éjjel indítottak.

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője ezzel összefüggésben elmondta, hogy az Oniksz típusú orosz robotrepülőgépek felderítése és megsemmisítése azért nehéz, mert óránként több mint 3 ezer kilométeres sebességgel repülnek, és a célpont megközelítése során képesek alig 10-15 méterrel a víz felett repülni. Az elektronikus hadviselés azonban szerinte segítséget jelent az ilyen típusú rakéták elleni küzdelemben.

„Ezért láthatjuk, hogy nem minden rakéta éri el célját” – jegyezte meg a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának pontosan a déli régiókat, a kikötővárosokat kell megerősítenie ballisztikus fegyverek elleni eszközökkel. Szerinte a Patriot vagy a SAMP/T rendszerek megfelelő védelmet nyújthatnának ennek a térségnek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – reagálva a Dél-Ukrajnát ért támadásra – a Telegramon kijelentette, hogy „az ukránok átvészelik a háború nehéz időszakait, és szembeszállnak a gonosz állam, Oroszország csapásaival”.

„Odessza. Mikolajiv. Az orosz terroristák folytatják országunk életének elpusztítására tett kísérleteiket. Sajnos, vannak sebesültek, vannak halottak. Részvétem a családnak és a barátoknak! De a gonosz államnak nincsenek olyan rakétái, amelyek erősebbek lennének, mint a mi akaratunk, hogy életeket mentsünk, támogassuk egymást és győzzünk” – fogalmazott az elnök.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka a BBC ukrán kiadásának adott interjújában leszögezte, hogy minden feltétel adott a Donyeck megyei Bahmut visszafoglalásához,

ráadásul tízszer kevesebb veszteséggel, mint amennyit az orosz támadók szenvedtek el a város elfoglalására tett kísérleteik közepette. Bahmut szerinte elsősorban azért stratégiai jelentőségű, mert közúti csomópont és egyben a katonai útvonalak középpontja.

Ezenkívül különféle domináns magaslatok találhatók a város körül, amelyek lehetővé teszik a város szélén lévő terület nagy részének ellenőrzését – tette hozzá. A parancsnok hibának nevezte, hogy a Wagner orosz magánhadsereg benyomult Bahmutba, mert hatalmas veszteségek elszenvedése után szerinte a zsoldoscsoport elvesztette harcképességét.