Deutsch: Az orosz olajszállítás leállítása tönkretenné Magyarországot

A Brüsszel által javasolt embargó, az orosz olajszállítás leállítása tönkretenné Magyarországot, ezért nyilvánvalóan nemet kell rá mondani – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációjának vezetője az MTI-hez eljuttatott pénteki videónyilatkozatában.

A politikus szerint az olajembargó azonnal 700 forintos benzinhez és 800 forintos gázolajhoz vezetne, emellett súlyos áremelkedést, áruhiányt, munkanélküliséget és gazdasági visszaesést okozna.

Úgy fogalmazott: „a harc, amit most folytatunk, a magyar rezsicsökkentés megvédéséért folytatott harc”.

Kifogásolta, hogy Brüsszel előzetes egyeztetés nélkül, a márciusi versailles-i konszenzust felrúgva tett javaslatot a teljes körű olajembargóra, és megismételte Orbán Viktor miniszterelnök kijelentését, mely szerint a javaslat „felér egy a magyar gazdaságra ledobott atombombával”.

Deutsch Tamás arra kérte a baloldalt, hogy a „mostani helyzetben ne Brüsszel, hanem végre a magyar emberek oldalára álljanak, és utasítsák el a katasztrofális brüsszeli javaslatot”.

„Most hosszú évekre eldől, hogy kik állnak a magyar emberek pártján, és kik azok, akik mások érdekeit követve a magyarok ellen vannak” – tette hozzá a fideszes politikus.

Az orosz–ukrán háborúról és az annak kapcsán elfoglalt magyar álláspontról is beszélt a miniszterelnök a szokásos péntek reggeli rádióinterjúban. Orbán Viktor szerint ilyen helyzetben nem oldalt, hanem álláspontot kell választani, a mi álláspontunk pedig a béke.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: „Minden országnak megvannak a saját történelmi tapasztalatai. Ez itt egy háború. Nekünk vannak háborús tapasztalataink, ezért az elején tisztázni kell, hogy ki áll háborúban kivel, és nekünk mi ehhez a viszonyunk.

A magyar fölfogás szerint ez egy orosz–ukrán háború.”

A kormányfő szerint ennek a háborúnak nem szabadott volna elkezdődnie. Annak oka, hogy mégis elkezdődött az az, hogy az oroszok megtámadták Ukrajnát. Nem szabad összemosni a szemben álló felek helyzetét, de világossá kell tenni, hogy

„ez nem a mi háborúnk. Ez nem Magyarország háborúja”.

Ha kitör egy háború, amiben mi nem vagyunk érintettek, akkor azt kell tisztáznunk, hogy mi a viszonyunk hozzá. Vannak olyan országok, amelyek ilyenkor oldalt választanak, de a miniszterelnök fölfogása, hogy

„nem oldalt kell választani, hanem álláspontot kell választani”.

Meg kell határozni, hogy mi a magyar érdek és egyben erkölcsileg is helyes, és ezt az álláspontot kell képviselni, nekünk pedig van ilyen álláspontunk.

„A mi álláspontunk a béke. Mi nem egyik vagy másik háborúzó fél oldalán állunk, mi a béke oldalán állunk”,

és minden lépés, amit a magyar kormány tesz, az azt a célt szolgálja, hogy minél hamarabb legyen tűzszünet, és kezdődjenek el a béketárgyalások. Felidézte: a béke érdekében ment a háború kitörése előtt Moszkvába, ahol a francia elnök és a német kancellár sem járt sikerrel.

„De nem kell föladni a béke álláspontját, szerintem ezért kell harcolni, ezért kell küzdeni, hogy a béke álláspontja érvényesüljön, és Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia.

Én nem vagyok hajlandó, megmondom egyenesen, sem amerikai, sem német, sem semmilyen más európai ország, még a legjobb barátaink érdekeit sem követni és azonosítani a magyar érdekkel akkor, ha az a magyar érdekkel ellentétes.

Inkább egyenesen megmondjuk, hogy mi nem így gondolkodunk, nem ezt akarjuk, mi ebből a háborúból ki akarunk maradni” – jelentette ki Orbán Viktor.

Magyarország ugyanakkor történetének valaha volt legnagyobb humanitárius segítségét nyújtja. Közölte: az egész magyar társadalom megmozdult, „a magyarok zárójelbe tették azt, hogy hogyan bántak az ukránok a magyarokkal a megelőző években, mert most a szenvedő embert látjuk”.

A fegyverszállítással távolodunk a békétől, nem közeledünk ahhoz,

„aki fegyvert szállít, bajt hoz a saját fejére is, különösen, ha a háborúban álló ország szomszédja”

– értékelt.

A miniszterelnök rámutatott: „Kárpátalja lőtávolságon belülre került”, mert valaki, aki nem mi vagyunk, szállított vagy szállítani készült fegyvereket, és az oroszok azokat a közlekedési csomópontokat, ahol az ilyen átrakodás, szállítás történik, ki fogják lőni.

Aki most Ukrajnába fegyvert szállít, az Ukrajnát lőtávolságba teszi és az ott élő embereket célponttá teszi. Magyarország ennek az ellenkezőjét szeretné tenni, Kárpátalja pedig különösen fontos számunkra.

„Fontos, hogy Kárpátalját ne rombolják le, Kárpátalján ne legyenek emberáldozatok, és a háború lehetőleg távol maradjon a határainktól”

– zárta gondolatmenetét Orbán Viktor.

A kormányfő célnak nevezte, hogy a felek mihamarabb kössenek azonnali tűzszünetet és kezdődjenek meg a béketárgyalások. Felidézte: a béke érdekében ment a háború kitörése előtt Moszkvába, ahol a francia elnök és a német kancellár sem járt sikerrel.

Az Európai Bizottság olajembargós tervről szóló szerdai bejelentése miatt is megemelkedett az olaj világpiaci ára. Ezt megint megérzik majd az autósok Európa szinte minden országában. Magyarországon nem, idehaza ugyanis továbbra is érvényben van az árstop, tehát 480 forint egy liter gázolaj, illetve a 95-ös benzin. A Brüsszel által bevezetni kívánt orosz olajembargó révén drágább lesz az energia, ugyanis az orosz olajat csak drágább forrásokból lehet majd pótolni. Ezek nem veszik figyelembe az emberek megélhetését, pusztán politikai érdekeket szolgálnak.

Ásványolaj-szövetség: az olajáremelés további áremelkedéseket generálhat

Az embargó révén drágább lesz az energia, ugyanis az orosz olajat csak drágább forrásokból lehet pótolni – fejtette ki a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Híradónak. Grád Ottó elmondta: a drágább energia minden termék és szolgáltatás árán meg fog látszódni.

 „Egyensúlytalanság fog kialakulni a kőolaj világpiacán, hiszen a korábbi szállítási útvonalak átíródnak, felülértékelődnek, ennek következtében további áremelkedés is lehet. Nagyon nehéz kiszámítani a következményeit, hiszen ilyen szintű olajembargóra a múltban még nem került sor” – fogalmazott Grád Ottó.

Brüsszel semmilyen hatástanulmányt sem mutatott be az olajembargó lehetséges következményeiről, erről Hortay Olivér beszélt a Kossuth Rádióban. A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője szerint érdekes, hogy a politikusok nagyon gyorsan álltak elő a javaslattal, és rövid időn belül akarják azt elfogadtatni.

„Ezek a javaslatok technikailag sem megvalósíthatók és társadalmi szempontból is megkérdőjelezhetők. Az energiaszektornak a fő célja az, hogy ellássa az emberek igényeit megfizethetően és biztonságosan. Azzal, hogy a politikusok elkezdték azt nyilatkozni, hogy ez átalakul és mostantól kezdve a cél, hogy minél kevesebbet fogyasszanak az emberek az rendkívül sok szakmai, társadalmi kérdést felvet”

– mondta Hortay Olivér.

Hozzátette: „Nagyon fontos, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében és képesek is legyünk arra, hogy megvédjük az eddigi eredményeinket.”

Az orosz olajembargóra vonatkozó brüsszeli terv „romba döntené az eddigi gazdasági eredményeket, és veszélyeztetné Magyarország energiaellátását,  ezért azokat a magyar kormány nem támogatja” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Bács-Kiskun megyei Fajszon.

„Ez az olajembargó amely hogyha hivatalba vagy életbe lépnek akkor Magyarország energiaellátásának biztonságát és azon keresztül a magyar gazdaságot is romba döntené. Ezt természetesen mi nem hagyjuk, nem hagyjuk mert nem hagyhatjuk, hogy bárki lerombolja a magyar emberek évtizedes erőfeszítéseinek az eredményeit” – fogalmazott a külgazdasági miniszter.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: mára a magyar gazdaság az EU szégyenpadjáról az unió gazdasági élvonalába került, és a kontinens egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lett.