kulcsár edina
A Magyar Kultúra Napja alkalmából egész hétvégén lesznek különböző események szerte az országban. De pontosan mit is ünneplünk a Magyar Kultúra Napján? A válasz mellett néhány programot is ajánlunk!
A Magyar Kultúra napja egy olyan ünnep, amikor a magyar nemzet kulturális értékeit, hagyományait és teljesítményeit idézik fel és ünneplik meg. Mióta van ez így és kinek, illetve minek a tiszteletére emlékezve ünnepeljük január 22-én?
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
A magyar Országgyűlés 2022. december 7-i ülésnapján csaknem egyhangúlag elfogadta azt a határozatot, aminek értelmében - a Himnusz befejezésének 200. évfordulójára emlékezve – január 22-ét hivatalos állami emléknapként a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította. Az erről a napról való megemlékezés ötletét egyébként Fasang Árpád zongoraművész vetette fel még 1985-ben, végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot.
A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, ami Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza is egyben. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban, a nemzeti ébredés hajnalán írta szatmárcsekei magányában. Először Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent meg, kötetben pedig 1832-ben. A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, mind a katolikusoknak, mind a reformátusoknak saját néphimnuszuk volt. Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, össznemzeti imádsággá váló műve több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az Alkotmány szövegének része.
A Magyar Kultúra Napja Debrecen 2024 rendezvénysorozat részeként például 20-án és 22-én lesznek programok a Modem és Kortárs Művészeti Központban, A DEMKI Tímárházban, a Partium Házban, a MÉLUSZ Központi Könyvtárban és az ODEON Színházban. Székesfehérváron január 20-21-én lesznek különböző ingyenes programok például az Öreghegyi Közösségi Házban, de lesznek programok többek között Balatonberényben január 20-án, 22-én Balatonfüreden, ahogy Gyenesdiáson, Nagyváradon és Szegeden is, vagyis szinte minden nagyobb városban.