tóth gabi
Sonkalázban égnek a magyar háziasszonyok, mindenki a tökéletes verziót szeretné a húsvéti asztalra tenni. Igen ám, de ebben a műfajban lehet hibázni bőven! Valika szerint a jó sonka ott kezdődik, hogy nem száraz és nincs túlfüstölve. De mire kell figyelni még?
Sonka ügyben sokan osztogatnak tanácsokat. Mi valamiért úgy éreztük, hogy az igazán illetékes Szabolcsban, és nem Budapesten él. Valamit legalábbis nagyon tud Valika, hisz annyi követője van, mint égen a csillag! Tőle kértünk hát tanácsot, hogy milyen sonkát érdemes vásárolni, és hogyan lehet a legjobban elkészíteni.
Kicsoda Boros Vali?
A Facebookon lett országosan ismert a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Kékcsén élő háziasszony. Népszerűségét mutatja, hogy a Vali Hagyományos konyhája című saját csoportját csaknem 75 ezren követik a Facebookon.
„A jó sonka nem száraz és nincs túlfüstölve, a legjobb, ha piacról magyar gazdától szerezzük be. Az, hogy kötözött, vagy parasztsonka, netán tarja vagy csülök nem is annyira lényeges, az alapanyag legyen jó.
A megfelelő helyről beszerzett sonkát én először mindig egy órára hideg vízbe áztatom, ha esetleg erősen füstös az illata, ez elveszi a bántó intenzitást. Aztán ugyanebben a vízben rakom fel főni, a fazékba teszek még néhány babérlevelet és egy marék szemes borsot, valamint reszelek bele néhány gerezd fokhagymát. Nem egészben szoktam belerakni, mert így jobban átmegy az íze… Hogy meddig főzöm a sonkát? Megmondom őszintén, még sosem mértem az időt, de lassú lángon jó sokáig hagyom a tűzön. Akkor jó a sonka, ha a húst könnyű megszúrni, amikor a villa szinte becsusszan a csontig. Szerintem ebben a műfajban nemigen van hibalehetőség, szinte el sem lehet elrontani. Az viszont fontos, hogy a puhára főtt sonkát mindig a saját főzőlevében hagyom kihűlni, így nem szárad ki.”
„A klasszikus füstölt sonka mellett évek óta készítek úgynevezett préselt sonkát is húsvétra, ez nem füstölt ugyan, viszont sokkal üdébb, könnyebb, nálunk valamiért gyorsabban is fogy.
Ehhez jó vastag, legalább 2 kilós combszeletet kell vásárolni. A combot alaposan besózom, majd egy tálban 3 napra a hűtőbe teszem, naponta átforgatom. A 4. napon vizes pácot készítek 4-5 babérlevél, kb. 20 szem fekete bors, egy egész fej hagyma, 4-5 cikk fokhagyma, pár szem koriandermag felhasználásával, ebbe a pácba rakom a sós combot és hagyom egy hétig a hűtőben állni. Mikor letelt a hét, kiveszem a vizes pácból és beleigazítom a présbe, lezárom és egy egész éjjelre a hűtőbe rakom a préssel együtt. Másnap egy nagy fazékba vizet töltök, beleállítom a prést, és 80 fokon tartom 4,5 órán keresztül. Kiveszem a vízből a prést, lehűtöm és visszarakom a hűtőbe. Reggel kiveszem a présből a sonkát és már lehet is szeletelni. Én géppel szoktam, de éles késsel is könnyen vágható.
„Nálunk, mint minden ünnepnek, a húsvétnak is megvannak a hagyományos ételei: elmaradhatatlan a sárga túró, a sonka, a kolbász,
a kolbásszal töltött karaj, a fonott kalács, és az idén készül pászka is. Ezek a finomságok egy tálcán szépen elrendezve az egész ünnep alatt végig az asztalon vannak, így lehet csipegetni folyamatosan.
A vasárnapi ebéd gyöngyhúsleves, töltött káposzta és töltött dagadó lesz, hozzá köretnek francia salátát és majonézes krumpli. Saját sütésű friss kenyér is lesz természetesen, de süteményeket is készítek: diós és szilvalekváros kiflit, néró teasüteményt. És talán meglepem húsvétra az uramat egy habos gesztenyetortával is, hátha eszébe jut, hogy meglocsoljon…”