„Nyer a Fradi, 11-en küzdenek a kiesés ellen” – Viharos NB I-es bajnokság rajtol

Magyarszabály, bekeményítő MLSZ, keleti túlsúly – hogyan változik az NB I? Szabados Gábor sportközgazdász szerint csak a Fradi „szokásos” aranya vehető biztosra, minden más képlékeny.

Pénteken Újpesten, a Diósgyőr vendégszereplésével indul a Fizz Liga (leánykori nevén: NB I) 2025/26-os szezonja, de az első fordulóban, szombaton lesz az MTK-Fradi örökrangadó is. Látszólag nem sok minden változik a magyar labdarúgás élvonalában, de a háttérben forrnak az indulatok, gerjednek a feszültségek. Mi lesz így menet közben? A szövetség a frászt hozta a klubokra az úgynevezett magyarszabályával – a központi százmilliókért cserébe végig legalább öt hazai futballistát, köztük egy fiatalt kell szerepeltetni a csapatokban, sőt a kiemelt akadémiával rendelkezőknek többet is, ami az egekbe lőtte ezen játékosok árát és nyilván fizetési igényét is –; de említhetjük a beígért új játékvezetői felfogást; a Kisvárda és a Kazincbarcika feljutásával kialakult keleti túlsúlyt; és az MLSZ szurkolói kihágásokat büntető szankcióinak brutális emelkedését is, akár egyetlen drukker óbégatása esetére is.

MTK-Fradi örökrangadót is hoz az NB I első fordulója / Fotó: Török Attila / Nemzeti Sport

Szabados Gábor sportközgazdászt arról kérdeztük, hogy az ő szempontjai alapján milyen szezon várható az NB I-ben.

Képtelenség überelni a Fradit

A Ferencváros lesz a bajnok. Ezt bátran kijelenthetem, hiszen olyan anyagi fölényben van a többiekhez képest, hogy azt egyszerűen nem lehet überelni.

Még akkor sem, ha legutóbb a megszokottnál izgalmasabb lett a bajnoki versenyfutás vége, de nem véletlenül a Fradi ünnepelhetett újra. Az utána következők költségvetései között jóval kisebbek a különbségek. Ahogy mondani szoktam:

a másik tizenegy csapat a kiesés elkerülése ellen fog küzdeni, és közülük a legjobb lesz végül az ezüstérmes.

Esetleg még az lehet a kérdés, hogy a Kazincbarcikának sikerül-e felnőnie az NB I-hez. Ami pedig a kialakult keleti túlsúlyt illeti: ezt leginkább a véletlen számlájára írom. Ugyanakkor annyit megjegyeznék ezzel kapcsolatban, hogy ha a magyar labdarúgásban jellemzőbb lenne a piaci alapú gazdálkodás, akkor ez aligha történhetett volna meg. Ennek híján a kisebb és kevésbé fejlett városok, a kevésbé fizetőképes tömegbázissal rendelkező klubok nincsenek akkora versenyhátrányban, és ki tudják használni egy-egy helyi potentát lokálpatriotizmusát, a személyes kapcsolatokat – mondta Szabados Gábor.

Zárt kaput érhet a cigányozás

A diszkriminatív szurkolói megnyilvánulásokat az eddigieknél is sokkal keményebben büntetni készülő MLSZ az eddigi pénzbírságok többszörösével, illetve szektorbezárással és zárt kapus meccsekkel fenyeget.

A szövetség felülről próbál olyasmit szabályozni, amit alulról kéne megoldani.

Mit tehet egy klub? Nyilván tegyen meg mindent, amit tud, de ennek az intézkedésnek semmi más eredménye nem lesz, csak az, hogy több és súlyosabb büntetés lesz. Ennyi. Nem a probléma okait és gyökerét nézik, hogy megpróbálják azt megoldani, hanem a klubokra tolják a felelősséget: ’oldjátok meg, különben ráfizettek’ – reagált a brutális bekeményítésre a sportközgazdász, aki hasonló kritikával illeti az MLSZ-t a nagy vitákat kiváltott magyarszabály klubokra erőltetésével kapcsolatban is.

Magyarszabály: jó szándékú zsarolás, de...

Az az alapprobléma, hogy a klubok, illetve az akadémiák nem tudnak elég jó fiatalt kinevelni. Ezért fordultak eddig a légiósok és/vagy idősebb játékosok felé.

Utóbbira jó példa az amúgy kirakatcsapatként emlegetett Paks, amely csupa magyarból áll, de egyben az egész NB I-es mezőny legidősebb átlagéletkorú csapata is.

Az MLSZ nem az utánpótlás-nevelést reformálja meg, hanem anyagiakkal zsarol. Ez természetesen lehet jóhiszemű,

Csányi Sándor menedzserszemlélete alapján feltételezheti, hogy az így érdekeltté tett kluboknál, akadémiáknál majd így kényszerülnek rá a tudatosabb képzésre. Csakhogy a ilyesmi kifutása nagyjából tíz év, de a magyar labdarúgásban lehetsz-e biztos abban, hogy ha most elkezdesz valamit, akkor ugyanaz lesz a helyzet 2035-ben is?!

Szerintem semmi érdemi változást nem fog hozni mindez, csak a statisztikák rendben lesznek, játszani fog az öt magyar, köztük a fiatal, a szövetségnél megveregethetik egymás vállát. De a fiatal futballistákat nem fogja előrébb vinni.

Akiket csak a fiatalszabály miatt tettek vagy tesznek be a csapatokba, azoknak a többsége alacsonyabb osztályokba kerül, amint kiöregednek a dotált korcsoportból. Akik kiemelkednek közülük, mint például Pécsi Ármin vagy éppen Tóth Alex, azok az anyagi ösztönzők nélkül is boldogultak volna – érvelt a sportközgazdász.
Szabados szerint az új szabály több hatása máris jól látható, csak az nem, hogy előrelépést jelent-e majd a pályákon látottakban.

Egyelőre a hazai játékosok ára nagyon felemelkedett, nyilván többet is kereshetnek, nem véletlenül jönnek haza sorra külföldről is. Kérdés, hogy mindez milyen hatással lesz az NB I színvonalára.

Lehetnek negatív következményei is, gondoljunk csak arra, hogy tavaly például a Puskás Akadémia a főtáblára jutás küszöbéig jutott, de vajon eljut-e odáig most? Abban sem látok sok rációt, hogy az idegenlégiósok rovására több magyar és fiatal labdarúgó csapatba kerülése miatt esetleg nőhet a szurkolók szimpátiája és száma a mérkőzéseken. Talán az a tapasztalat, hogy a magyarok jobban kötődnek és tovább maradnak egy-egy klubnál, mint a külföldiek? – fogalmazta meg a kételyeit Szabados Gábor.