Egocentrikus kínlódás, Cristiano Ronaldo szörnyű példát mutat az Európa-bajnokságon

Nem emlékszem olyan világ- és Európa-bajnokságra, ahol egyetlen játékos háttérbe szorította volna a saját válogatottját. Ahol egy labdarúgó - önző módon - az egyéni céljait a csapata elé helyezte volna. Akinek az egója túl nőtt csapategységen, közös célon, és gyakorlatilag egyénként működött egy csapatsportágban. Pedig láttam Diego Maradonát és Michel Platinit is, de velük kapcsolatban egyszer sem éreztem, hogy kizárólag róluk szólna a történet, és a többiek csak azért szerepelnek, mert a szabályok miatt tíz másik játékost is jelölni kell a kezdőcsapatba. 

Cristiano Ronaldo miatt azonban ezt érzem. Róla szól a portugál válogatott - jó csapat ez a Ronaldo, mondhatnánk, de ez nem igaz, mert Ronaldo "nem jó csapat"... A szlovének elleni nyolcaddöntőben többször is bizonyíthatta volna, hogy csapata érdekeit, a portugál nemzeti együttes sikereit tartja szem előtt, és ezzel jó példát mutatott volna gyerekek millióinak. De nem tette. Két elrontott szabadrúgás után sem jelezte mondjuk Bruno Fernandesnek, hogy hé, kettőt már a lelátóra rúgtam, ezt most vállald el te, mert a közös siker a lényeg, hátha te eltalálod kaput, és nyerünk. Nem, helyette a harmadikat is elrontotta. Ha 60 szabadrúgásból egy gólt szerzel, talán felmerül benned, hogy nem kéne eröltetni, próbálja meg más. Beszédes kép volt, a többiek oda sem mentek a szabadrúgáshoz, tudták, hogy Ronaldo nem engedi át másnak. Inkább elrontja. Csapatérdek? Ugyan. Ja, amúgy a 60-ból egy gól valós adat, ez Ronaldo legfrissebb mérlege. 

Ha már Platinit hoztam példának, az 1984-es Eb-n ő volt a franciák első számú szabadrúgáslövője. Ezzel szemben a portugálok elleni elődöntőben átengedett egyet Domergue-nek, aki gólra váltotta a szabadrúgást. A meglepetés erejével hatott, Bento, a portugál kapus mozdulni sem tudott, annyira meglepte, hogy nem Platini lőtt. Maradona az 1986-os vb-döntőben nem erőltette a gólszerzést, helyette ő adta a gólpasszt a minden eldöntő találat előtt, amivel Argentína világbajnok lett.

Ki lőtt a legtöbbször kapura ezen az Eb-n? Természetesen Ronaldo, 20-nál jár, ez héttel több, mint a második legtöbb. Az ötszörös aranylabdás olyan helyzetekből tüzelt, amelyek 2,7-es várható gólt jeleztek, tehát körülbelül 3 gólnál járhatna az Eb-n. Ezzel szemben nullánál tart, mert a lövésekre bontott hatékonysága pocsék, Ronaldo kivitelezése a nullához közelít (0,14-es xG/shot). Magyarán sok rossz lövésből (20) tevődik össze a közel 3-as várható gólmutató. Mit üzen ez Ronaldóról? Azt, hogy ígéretes támadások és szabadrúgások halnak el miatta, mert nem képes csapatemberként működni, nem képes az egóját háttérbe szorítani, és átengedni másnak egy szabadrúgást, vagy éppen lövés helyett passzolni.

Ráadásul a gyorsulása, a sebessége és az ereje sem olyan, mint régen. Emlékezetes, a Juventus játékosaként fejelt egy olyan gólt, ami előtt rekordmagasságra emelkedett. Most? Bernardo Silva a szlovének ellen jobbról ívelt a kapu elé, Ronaldo felugrott, de bőven a feje felett suhant el a labda. Nem először történt vele ilyen az Eb-n, Ronaldo fénykorában ezeket még elérte, kapura fejelte, de már rég nincs azon a szinten. A 2022-es vb-n sem volt azon, nem véletlen, hogy az akkori szövetségi kapitány, Fernando Santos a kispadra száműzte őt, azonban a mostani főnök, Roberto Martinez ezt nem meri megtenni. 

Sztársportolók gyakran mondják, bíznak benne, hogy észreveszik majd, mikor kell kiszállni, befejezni. Nem akarnak "megégni" a pályán, bekapcsol az önkritika, előtérbe kerül a csapatérdek, jobb nekik már nélkülem. Ronaldo inkább hisztizik, csapkodja a földet, méltatlankodik vagy éppen elsírja magát. A szlovének elleni kihagyott büntetője utáni könnyek talán annak szóltak, hogy érezte, utolérte az idő, már nincs azon a szinten. De arra aligha gondolt, hogy jobb lenne a portugál válogatottnak nélküle. Pedig egy korszakos klasszistól ezt is elvárnánk. Elegánsabb búcsú lenne, mint az egocentrikus kínlódás.