Bíróhiány, rettegnek a magyar játékvezetők

Az alacsonyabb osztályokban tevékenykedő bírók folyamatosan veszélynek vannak kitéve a pályákon. A %RIPOST% értesülése szerint a rendszeres botrányok miatt kritikussá vált a játékvezetők létszáma a megyékben, illetve az alacsonyabb osztályokban, ahol 34%-kal csökkent a játékvezetők száma.

Borbély Zoltán az MLSZ budapesti igazgatóságának társadalmi alelnöke szerint százszor is meggondolják, hogy bírók legyenek.

Hiába emelkedett a játékvezetői díjazás, még mindig nem éri meg meccset vezetni.

"Kevesen jelentkeznek bírónak a verbális és időnként a tettleges bántalmazások miatt. Egy alacsonyabb osztályú játékvezető magára, a pedagógiára és a pszichológiára van utalva. Súlyos atrocitások érik őket, százszor is meggondolják, hogy bírók legyenek."

Amíg egy NB I-es játékvezető 90 ezer, egy asszisztens pedig 60 ezer forintot kap egyetlen mérkőzésért, addig az NB II-ben 60 és 40 ezer, míg az NB III-ban 30, illetve 20 ezer forintért bíráskodnak. Az alacsonyabb osztályokban kisebb a juttatás: a megyei I-ben 12 és 8 ezer, a II. osztályban 10 és 7 ezer, a III. és IV. osztályban pedig 7 és 5 ezer forintot kapnak a játékvezetők, illetve az asszisztensek.

Az alacsonyabb osztályú meccseken többször is előfordul, hogy a nézők berohannak a pályára egy-egy vitatott ítélet miatt. Fenyegetik a játékvezetőket, megrongálják az autóját, kiszúrják a gumikat. A bírók védtelenek.

"A játékvezető nem hivatalos, és nem is közfeladatot ellátó személy. Ha az lenne, akkor nagyobb védelmet kapna, éppen ezért egy bíró szidalmazása vagy bántalmazása nem akkora kockázat, mint mondjuk egy buszvezetőé vagy pedagógusé."

Borbély szerint ezért fontos, hogy az NB I-es játékosok és edzők milyen példát mutatnak, mert a megyében azt látjuk viszont, amit az élvonalban tapasztalnak.

"Ha azt látják, hogy hozzá lehet nyúlni a bíróhoz, akkor ők is megteszik. Csak az a különbség, hogy a megyében senki nem védi meg őket."