tóth gabi
Amerikai orvosok kukacokat használnak sebgyógyításra. Olcsó, hatékony, nincsenek mellékhatások. Valóságos biológiai csodafegyver, amit létrehoztak. A kutatók további alkalmazási területeken gondolkodnak, de kérdés, mit szólnak majd az antibiotikumok termelésében érdekelt gyógyszergyártók.
Egy floridai katonai kórházban folytak a kísérletek, elsősorban a diabéteszes veteránok fekélyes lábának gyógyításánál használták a kukacokat. Erre a célra leginkább a selymes döglégy fehér lárvái alkalmasak. Az egész folyamat klinikai környezetben, kontrolláltan történt – a kukacok előállításától kezdve a kezelés végéig.
A kísérletek során a betegek egy részét hagyományos módon – szikével, ollóval – kezelték, másoknál viszont a steril körülmények között kitenyésztett légylárvákat alkalmazták. A sebbe engedve őket elfogyasztották az elhalt vagy elszáradt szövetrészeket és a bennük lakó mikroorganizmusokat. Magyarul sterilizálták a sebeket, ezzel elősegítették a begyógyulásukat.
Persze, a kukacok nem szabadon mászkáltak a fekélyes lábakon, hanem hálós anyagból készült kis batyukban engedték őket a sebekre. Így dolguk végeztével – néhány nappal később – könnyen el is lehetett távolítani az élő fertőtlenítőt.
A lárvák annyira sikeresek voltak, hogy még az ún. biofilmet is megsemmisítették. A biofilm az az összefüggő bevonat, amelyet a mikroorganizmusok alkotnak pl. egy seb felületén – és amely ellen a szike és az olló használhatatlan.
Sokan az ápoltak és az ápolók között is azonban – érthető módon – meglehetős ellenérzésekkel viseltetnek a kis fehér kukacok iránt. De ez az egyetlen, amit negatívumként tudunk említeni. A kukacos kezelések során ugyanis nemcsak a baktériumok és biofilmek tűntek el maradéktalanul a sebekből, de további nagy előny, hogy a mikroorganizmusok nem tudnak védekezni a lárvák ellen. Szó sincs kukacrezisztenciáról.