Lealkudta a pluszkilókat Niki: így fogyott 35 kilót

A túlsúly mögött gyakran húzódik meg valamilyen egészségügyi probléma. Nikolett sosem volt vékony testalkatú, de sorra jöttek olyan tünetek az életében, amik arra utaltak, valami nincs rendben. Rossz volt a közérzete, gyakran érezte magát fáradtnak, hullott a haja és annak ellenére is ragadtak rá a kilók, hogy nem evett cukros ételeket. Tudta, valami van ezek hátterében és orvoshoz fordult. Inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak nála.

„Már száz kiló fölött voltam”

A 15 évvel ezelőtti diagnózis után, a gyógyszeres kezelés kiegészítéseként, teljes életmódváltásba fogott. 

– Kiderült, hogy jóval több inzulin termelődik a szervezetemben, ami segíti a zsírtartalékok képződését, és súlygyarapodáshoz vezet, még akkor is, ha kevesebb kalóriát viszünk be – mondja Nikolett a Fanny magazinnak. – Az inzulinérzékenység a nap különböző szakaszában sem egyforma, ezért fontos betartani, hogy mikor és mit ehetek. Ha ezt nem tartom be, akkor beindul a hízás, még úgy is, hogy összességében keveset eszem. Azóta született három gyermekem, 13, 5 és 2 évesek. Az első után még tökéletesen visszanyertem az alakom. Viszont a két kisebbik születése körül teljesen felborult a hormonális egyensúlyom. Az alapbetegségem mellé betársult a pajzsmirigy alulműködés. A normális pajzsmirigy érték 4 alatt van, nekem viszont 72 volt. Ekkor kezdődtek igazán a túlsúly problémák, és beindult a folyamatos hízás, fogyás. A harmadik gyermekem születése után mutatott a legtöbbet a mérleg. A 170 centim mellett 108 kiló voltam.

„Szerettem volna fitt anyuka lenni”

Nikolett az a típusú nő, aki ha valamit a fejébe vesz, akkor azt meg is valósítja. 

– Lelkileg borzasztóan megviselt a túlsúly, ami rajtam volt – árulja el. – Nagyon rossz állapotban voltam. Tudtam, ezen minél hamarabb változtatnom kell, ez így nem mehet tovább. A gyerekeimnek is nagy szükségük van arra, hogy nap mint nap energikus és aktív legyek mellettük, hogy ne azt az édesanyát lássák, aki mindig fáradt és emiatt rosszabb kedvű. Szerettem volna teljes értékű édesanya lenni a három fiam életében. A gyógyszeres kezelés és kitartó diéta hatására 25 kilót adtam le. Viszont a sok hízás, fogyás már a bőrömön is meglátszott. Úgy akartam tovább fogyni, hogy az esztétikus is legyen, ne legyen petyhüdt a bőröm. Úgy éreztem, ahhoz, hogy elérjem a megfelelő zsír-izom arányt, egyedül már kevés vagyok. Teljes test átformálódást kívántam elérni, amihez szakember segítségét kértem. Korábban is sportolgattam, de nagyon rendszertelenül jártam, ami komoly eredmény eléréséhez kevés volt.

Öt hónap alatt tíz kiló mínusz

Niki öt hónapja kezdte el a rendszeres mozgást, ami hetente kötelezően három-négy alkalmat jelent. A kardioedzés mellett alakformálásba is kezdett. Az izomépítés mellett fogyott le 10 kilót. 

– Az alakformálás miatt bődületes a látványkülönbség – meséli izgatottan. – Hihetetlen élmény, amikor elmegyek a boltba és veszek egy M vagy S méretű nadrágot. A korábbi 48-as ruhák helyett már 40-es darabokat hordok. Még nem értem a céljaim végére, de most már elhiszem, hogy nekem is sikerülhet. Nem csak remélem, hanem tudom, hogy kitartó munkával, a nehezítő tényezők mellett is elérhetem és megtarthatom az optimális testsúlyt. Olyan, mintha más ember lennék. Sokkal nagyobb életszeretet van bennem. Elfogadtam magam, szeretem magam. Máshogy gondolok a saját testképemre. Amikor megmutatom valakinek a korábbi képeimet, megkérdezik, hogy ez tényleg te vagy?! Már nem csak az édesanyát látom a tükörben, aki él-hal a gyerekeiért, hanem már a nőt is, azt, aki vagyok. Visszakaptam azt a nőt, aki ott belül voltam. Már azt tudom mondani, hogy tetszik, amit látok…

Új hobbit nyert 

Niki bevallja, hogy kezdetben félve ment el az edzőterembe.

– A férfiakkal azonosítottam leginkább a konditermet. Azt hittem, többségben ők járnak oda súlyokat emelni. Nem tudtam, hogy lesz-e ott nekem egyáltalán keresnivalóm, de erőt vettem magamon, mentem és elkezdtem az edzéseket, mert mindennél jobban akartam a változást. Már az első héten eltűnt belőlem az érzés, hogy nincs ott keresnivalóm. Egy hónap után már nagyon szívesen jártam le a terembe, azt éreztem, ez igenis nekem való, én ide tartozom. Nemcsak az edző, hanem az ide járó emberek is kedvesek és nyitottak, támogató, befogadó közeg. Ma már örömmel megyek, sőt ki merem azt is mondani, hogy nyertem magamnak egy hobbit, a sport mára már teljesen az életem része lett. Hihetetlen belegondolni, hogy nemrég 108 kiló voltam, most meg már farizom-építésben gondolkodom.