Esztergályos Cecília tíz év múlva elárulja a hatalmas titkot

Szenvedélyesen imádja a hivatását Esztergályos Cecília. A színésznő nyáron sem pihen: színdarabok próbái és egy forgatás is vár rá. "Augusztus elsejétől indul valami, amiről nem szabad beszélnem, annyit elárulhatok, hogy filmmel kapcsolatos dolog. A Família Kft-t 1999-ben fejeztem be, azóta főként színházban játszom" – mondta el a Metropol napilap csütörtöki számának Esztergályos Cecília.

A művésznő az Újszínházban és a József Attila Színházban is játszik, ősszel pedig, október 20-án a Déryné Központban mutatja be a Házasságon innen, házasságon túl cím darabot. Kirobbanó energiája és állandó pozitív világszemléletét pedig tudja minek, pontosabban, kinek köszönheti.

Megírná a házasság titkát

"A Jóistennek. Ő adja azt, amitől meggyulladok, a tehetséget, az energiát, az örömöt. Remélem, megérem a kilencven évet, mert akkor megírom, mi a házasságom titka! Előbb nem, mert nem akarom kompromittálni a családunkat semmilyen módon. Nagy kanállal ettem mindig az életet, vagy nem csinálok semmit, vagy mindent!" – fogalmazott boldogan.

Az elmúlt két évben a pandémia és az egészségügyi problémái miatt kevesebbet dolgozhatott, mint szeretett volna, de mostanra ez megváltozott.

 Jutalomjáték lesz a Jutalomjáték

"A vírus előtt tizenhárom darabban játszottam hat helyen, forgattam is. A pandémia után visszafogottabb voltam, de engem az éltet, ha játszom! Fél év múlva nyolcvanéves leszek, ha Isten is úgy akarja. Az Újszínházban Tordai Terivel próbálom a Jutalomjáték című darabot, amit februárban mutatunk be, és ami valóban jutalomjáték nekem" – árulta el.

Minden ízében művész

Ha épp nem játszik, akkor Esztergályos Cecília a hobbijainak, a festészetnek és a kerámiázásnak hódol.

"Régi vágyam, hogy kiállítást rendezzek a munkáimból. Jó lenne, ha minél több emberhez eljuthatnának a szobraim és a festményeim, főleg, mert olyan nagy örömmel készítem el mindet! Egy-egy kerámia megformázása hosszú idő, és azután még festeni kell, háromszor kiégetni a szobrot a kemencében, csak utána mondhatom, hogy készen van. Általában absztrakt, drámai figurákat készítek. Érdekes, mert amúgy azt vallom, hogy bármitől lehet boldog az ember, a legapróbb örömöket is értékelni kell. Mégis, a művészetemben így fejezem ki magam. Az én igazi nagy szerelmem azonban a színpad, az az igazi hivatásom!" – mondta el korábban a Metropolnak.