Először szólalt meg Curtis a botrányok után

Mint egy nagyra nőtt tinédzser, a karjait lazán maga mellett lógatva közeledik az újpesti futballszentélyben, a Szusza Ferenc Stadion bejáratánál a megbeszélt időpontban Curtis. Különös látvány a 188 centiméteres, közel 100 kilós tetovált híresség, akin látszik, hogy egy kicsit zavarban van, persze ez nem tartja vissza attól, hogy menet közben minden szembejövővel lekezeljen. Beszél a labdaszedővel, a karbantartóval, és még a fűnyírót vezető kertésszel is, mindenkinek egyesével jó munkát kíván. A viselkedéséből, ösztönös reakcióiból kiderül, hogy ő egy közülük, egy egyszerű, közvetlen srác, akit különleges tehetséggel áldott meg a sors, aminek köszönhetően kiemelkedett ebből a közegből…

Ez az interjú nem egy udvarias beszélgetés lesz, muszáj egyből a közepébe vágni. Az egész ország arra kíváncsi, hogy miért nem jelent meg a villányi koncertjén Majka mellett? Kiütötte magát? – erről szóltak a hírek. 

Semmi ilyen vagy ehhez hasonló nem történt. Sokkal prózaibb oka van. 

Fontos tisztáznom már az elején, hogy három éve nem nyúltam kábítószerhez!

 Majkával 12 évig dolgoztunk együtt, az első balhénk után három évvel ő hívott vissza, ő keresett meg engem. Természetes, hogy voltak bennem kétségek, nem múlt el nyomtalanul, ami történt, voltak nézeteltéréseink. Jó néhány dologban nem értettünk egyet. Amikor megbeszéltük Petivel, hogy újra összeállunk, lefektettünk néhány szabályt, alapvetéseket, de végül ezek egyike sem teljesült. Aztán amikor hétről hétre azzal szembesülsz, hogy semmi nem valósul meg abból, amit szeretnél, és folyamatosan bántják a lelked, ezt jogosan érzed igazságtalannak. És egyszer csak eljön a pillanat, amikor rádöbbensz, hogy átvertek, kihasználtak, és ez gyűlik, egyre csak gyűlik benned… 

Második ember voltam hosszú éveken át, úgy érzem, itt volt az ideje annak, hogy szétváljon az utunk. 

Nem tudtam, és már nem is akartam kezelni ezt a helyzetet, nem volt kivel megbeszélnem, és egyszerűen túlcsordult az a bizonyos pohár. Felhívtam Petit, hogy nem megyek. Ennyi történt, nem több.

Ha nem a drogok miatt maradt távol a koncertről, miért írta ki Majka azt, hogy „Sajnos a pletyka igaz, ezerszer megbizonyosodtunk róla, hogy nem tudunk segíteni, ha te nem akarod, ez nem a mi utunk. Gyógyulj meg!” Ez pont úgy hangzik, mintha egy függőnek üzennének…

Erről őt kellene megkérdezni.

Persze a választ is nehéz értelmezni: azt írta, hogy igyekszik meggyógyulni. Az a poszt akkor miért született? Ezzel is sokakban azt a látszatot keltette, hogy tényleg a kábítószer a baj forrása.

Egyszerűen csak rosszul fogalmaztam, azért is szedtem le, mert hülyeséget írtam. Én egy érzelmek által vezérelt ember vagyok, ami néha nem biztos, hogy célravezető. Nem az eszemre, hanem a szívemre hallgatok. 

Rosszulesett, amit Peti írt, én mégis arra szeretnék emlékezni, amit közösen elértünk, a sikerekre, a koncertjeinkre. 

Nincs köztünk harag, úgy érzem, békében váltunk el.

A jegyvásárló rajongókat pedig az hozta rossz helyzetbe, aki nem ment el a saját koncertjére... Nem fél attól, hogy ezek után sokan csalódtak? Akik nem akarnak többé jegyet venni egy Curtis-bulira?

Nem akartam cserben hagyni őket, ezt nagyon fontos tisztáznom! A villányiakat sem és a monorierdeieket sem. 

Az őszinte igazság az, hogy lelkileg és fizikailag is belefáradtam ebbe az egészbe. 

Hullámvölgybe kerültem. És nálam ilyen a mélypont, amikor eltűnök a térképről, mert nem akarom, hogy mások is lássák a nehézségeimet és a lelki vívódásaimat. Kerülöm a konfliktusokat, inkább egyszerűen elmenekülök. Ez történt akkor is. Bezárkóztam. A barátnőmön kívül senkivel sem beszélek, de még tőle is távolságot tartok ilyenkor.

AZ INTERJÚT TELJES HOSSZÁBAN A BORSONLINE-ON ÉS A BORS HÉTVÉGI SZÁMÁBAN OLVASHATJÁTOK EL!