Gyilkos ösztön éledt a meteorológus Németh Lajosban

Betartja a szabályokat, Né­meth La­jos ön­kén­tes karanténba vonult. A meteorológus óva­tos duhaj.

„A fiamék Nagykovácsiban be­fogadtak minket, így nem csak Budapest belvárosában kell átvészelnünk a járványt. A telken van egy elszeparált nyári lak, ahol én kertészként gallyak nyesésével, fűnyírással töltöm az időt. Nem érzem magam börtönben, de már jó lenne nem arra gondolni, hogy ez a szemét, láthatatlan ellenség közöttünk van, és nincs ellenszer. Nem tudok ellene harcolni, padlóra tesz hamarosan. Balázs fiaméknál két unokám van, de csak telefonon beszélünk, pedig húsz méterre van egymástól a két ház” – mondja a Borsnak, és egy csúnyát káromkodik érthető okból. „A legkisebb unokám, Berta azt mondja: nagypapa, azért nem megyek közel hozzád, mert szeretlek, nem akarom, hogy meghalj.”

Arról is mesél, milyen változást hozott az életébe a bezártság.

„Mindenféle informatikai fejlődéstől idegenkedem, de ez alatt a két hónap alatt komoly fejlődésen mentem keresztül. Van ez a skype, amin megjelennek arcok” – neveti el magát. „Sokáig tartottam a hadállásokat, okostelefonom sem volt, de kezdek megbarátkozni a technikával. Lehet eső, lehet hó, az informatika nagyon jó! Waze, viber, skype – ezeket tanultam meg.”

Lajos lányáék régóta Finnországban élnek. Ott az unokái már nagyok, 18, 14 és 12 évesek. Boldogok, hogy a nagypapa jól van.

„Ugyanazt élik meg ott, mint amit mi itt. Inkább ők izgulnak értem, ezért is kellett ilyen szigorúan betartani a karantént. Ezt a vírust én azonnal megölném, amint meglátnám. Gyilkos ösztönt hozott ki belőlem. Ideges leszek, amint szóba kerül” – mondja mérgesen, majd elmeséli, mi a legfájdalmasabb abban, hogy nem utazhatnak egymáshoz.

„Fanni most érettségizett, és ballagott volna. Megvolt a repülőjegyünk, ott lettünk volna mellette, életének ebben a fontos pillanatában. Ez a vírus családokat foszt meg életre szóló élményektől. Többszörös koronavírus-gyilkos lennék, ha látnám, kit kell meggyilkolni.”