Százmilliós vagyont hagy a lányaira Benkő Dániel

Benkő Dániel, bár látszatra keveset költött, valójában nem volt szegény. Két lányára, Vivienre és Dalmára nehéz feladat hárul: nem csak édesapjuk elvesztésével kell megküzdeniük, de hamarosan a pénzügyek is a nyakukba szakadnak.

Budai háza festői területen, az erdő szélén fekszik, az egyik legelőkelőbb hegyvidéki részen, a XII. kerületben. Emellett van egy svábhegyi hangstúdiója is, valamint értékes festményeket, valamint százezreket érő gitárokat és lantokat is birtokolt.

Évekkel ezelőtt, egy interjúban ezeket a javakat kétszázmillió forintra becsülte, ám ez az összeg azóta jóval nagyobb lehet, hiszen nőttek az ingatlanárak.

Mindezt szinte teljesen bizonyosan két lánya kapja, erre Dániel korábban több interjúban is utalt. Nagyobbik gyermeke, Vivien évek óta Franciaországban él, a lantművész bevallása szerint pedig olyan ritkán tartották a kapcsolatot, hogy a hét évvel ezelőtt született unokájára sem volt kíváncsi. Ennek ellenére a 43 éves Viviennek ugyanannyit szánt az örökségből, mint a másik kapcsolatából született huszonéves Dalmának.

Benkő Dániel ingatlanvagyonán és műkincs gyűjteményén túl volt egy kevesek által ismert ugyanakkor felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye is. A lantművész ugyanis rajongott a jó borokért, ezért óriási készletet, több mint 1300 palackot halmozott fel a pincéjében található bortrezorban.

Készletében az ország minden jelentős bortermelő vidékről és minden nevesebb borásztól őrzött jó néhány palackot, köztük olyan „régiségeket” is melyekből nála volt az egyetlen felelhető példány.

A gyűjtemény első darabjai még azokból az évekből való, amikor Dániel Franciaországban élt az első gyermeke, Vivien édesanyjával, aki egy meglehetősen jómódú és befolyásos francia családból származott. Akkoriban ismerkedett meg a Rothschild család boraival, melyek közül több is megtalálható a háza pincéjében.

Benkő Dániel közeli barátja a Pálinkás Pincészet vezetője, Pálinkás Attila az utóbbi hetekben is járt a lantművésznél, és ahogy mindig, akkor is egy jó bor mellett beszélgettek.

„Dániel bor iránti rajongása közismert volt, de azt csak kevesen tudják, hogy nem csak szerette, de szenvedélyesen gyűjtötte is a különleges borokat. Szoros kapcsolatot ápolt a magyar borászok krémjével, akik gyakran és szívesen ajándékozták meg pincészetük ékköveivel őt, ha náluk vendégeskedett. A pincéjében így szépen gyarapodtak az értékesebbnél értékesebb borritkaságok, melyek között szép számmal alaknak olyanok is, melyeket már sehol máshol nem lehetett megtalálni” - kezdte lapunknak a borász, aki szerint nagyon nehéz lenne meghatározni a példátlan magángyűjtemény valós értékét, de abban biztos, hogy az eszmei értéke felbecsülhetetlen.

Dániel nagy becsben tartotta a borait és inkább gyarapította a készletet, mintsem fogyasztotta annak darabjait. Persze ivott jó nedűket, de a gyűjteményből csak nagyon ritkán emelt ki egy-egy palackot. Pálinkás Attila reméli, hogy jó kezekbe kerülnek majd a palackok Benkő pincéjéből.

A szakember úgy véli, hogy legjobb helyen egy Benkő Dániel múzeumban lennének, ahol természetesen helyet kapnának a lantművész saját borai is. Dániel utoljára a 70. születésnapjára készített egy olaszrizling alapú bort, melyet szerelme után Bazsarózsára keresztelt.

Hamvasztást kért Benkő Dániel hat évvel ezelőtt a kisebbik lányának elárulta a végakaratát, már, ami a temetést illeti. A lantművész kívánsága az volt, hogy ünnepélyes keretek között hamvasszák el a testét. Semmiképpen nem akarta a konyhaszekrény tetején, egy urnában végezni, de 2013-ban az Aktív kamerái előtt sajátos stílusában fejezte ki a végakaratát. „Sz**jatok le engem, ha meghaltam! Sőt! Le se sz**jatok! Köszönöm, előre is! Különben senki nem hal meg igazán, az élet egy örök körforgás” – mondta el a riportban Dániel.