kulcsár edina
Két és fél évvel Tahi Tóth László halála után sem enyhül a családja fájdalma. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész 2018 februárjában, súlyos betegség után hunyt el. Síremlékét a Farkasréti temető művészparcellájában néhány nappal ezelőtt avatták fel.
A koronavírus sem akadályozhatta meg Tahi Tóth László síremlékének avatását. A megemlékező ünnepség a koronavírus miatt csúszott, de így is sokan tiszteletüket tették az eseményen, köztük a Vígszínház igazgatója, Rudolf Péter, volt kollégái, Hegyi Barbara és Halász Judit, valamint számtalan barát és rokon.
Özvegye, Kárászy Szilvia zongoraművész mondott beszédet az eseményen, majd átadta a szót a színész testvérének, Tahi-Tóth Gábornak, aki megható szavakkal emlékezett a fivérére. Felidézte a gyermekkorukat, a felnőtt éveiket, és azt, mennyi mindenben számíthattak egymásra. Erről Gábor a lapunknak is beszélt.
„Személyes és családi emlékeket idéztem meg, hiszen hatvan évig szoros kapcsolatban álltunk egymással. Nagyon sokat gondolunk Lacira, aki rendkívül jó ember volt. Kettőnk között különleges kapcsolat volt, még a többi testvérünkhöz képest is. Fiatalabb korunkban nyolc éven keresztül együtt jártunk Olaszországba nyaralni, ilyenkor egy teljes hónapot sülve-főve együtt töltöttünk. A gyermekkorunk különösen szép volt, és felnőttként sem szakadtunk el egymástól. Minden előadását láttam, sokat voltunk együtt” – mondta el a Ripost-nak Gábor, aki kiemelte, bátyja humora olyannyira legendás volt, hogy ez sokszor még ma is szóba kerül családi körben és a baráti társaságukban.
„Sok szép emlékünk van. Szarkasztikus, fanyar humora volt, eszméletlenül jókat nevettünk vele. A baráti társaságunkban és a színház büféjében is mindenki dőlt a nevetéstől, amikor viccelődött. Ő tényleg nem csak a színpadon volt humoros és karizmatikus, de a magánéletben is. Jó visszaemlékezni ezekre a dolgokra, de sokszor ebbe fájdalom is vegyül. Laci betegségének utolsó néhány hete engem nagyon megviselt. Annyira szomorú volt, hogy egyelőre, ha rápillantok egy róla készült képre, vagy meglátom őt a televízióban, az jut eszembe, hogy két hónapon keresztül hogyan szenvedett a betegsége miatt” – fogalmazott Tahi-Tóth Gábor, aki ez idő alatt végig fivére és sógornője mellett állt, Szilviának pedig a mai napig fontos támasza a gyászban és az emlékezésben.
Különleges dátum A sírkőavatást nem véletlenül szervezte az özvegy, Kárászy Szilvia augusztus 27-re. Ezen a napon lett volna ugyanis a 25. házassági évfordulójuk, így az özvegy úgy érezte, ekkor volna lelki ereje felavatni a síremléket is, ami fekete gránitból készült.